Folytatódik az afrikai útlevéllel seftelő MSZP főnök büntetőpere

Hat évvel ezelőtt, 2014. február 4-én robbant ki az MSZP akkori elnökhelyettesének, Simon Gábornak a botránya, miután kiderült, hogy Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin több száz millió forintnak megfelelő devizát helyezett el.

Simon Gábor – aki a XVIII. kerület jelenlegi DK-s polgármestere, Szaniszló Sándor 2010 előtti alpolgármesteri tevékenysége idején tanácsnoki tisztséget is betöltött a XVIII. kerületben – 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el egy grazi és egy svájci bankban. Mivel az eljárás során megváltozott a bíró személye, idén júliusban újraindult a büntetőper, amelyben Simon Gábort különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával, valamint közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség. A tegnapi tárgyaláson csupán iratismertetés történt volna, ám mivel az ügy másodrendű vádlottja, K. József beismerő vallomást tett, a hamis útlevél készítésére adott megbízással vádolt férfi ügyében az enyhítő körülmények figyelembe vételét követően mindössze pénzbüntetést szabott ki a bíróság. Simon Gábor egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók voltak. Az eljárást jelentősen bonyolítja, hogy a volt MSZP-s politikus ügyvédje megkérdőjelezte a könyvszakértői véleményt. A tisztázás érdekében a Központi Nyomozó Főügyészség jogsegélykérelmet terjesztett elő a svájci hatóságoknál, ám mivel Simon nem járult hozzá a banktitok feloldásához, svájci bíróságnak kell döntenie erről. A határozat több mint egy esztendeje késik, és a döntés időpontja olyannyira bizonytalan, hogy a december 17-re kitűzött tárgyalási napon csak akkor folytatódhat a per, ha a svájciak végre képesek határozni, és a szükséges adatokat időben átadják. Mindez közvetlenül továbbra sem adna választ arra a kérdésre, hogy a Simon Gábor által rövid időn belül különböző bankszámlákon elhelyezett több száz millió forintnyi összeg honnan is származik. A pénz eredetére ugyanis a mai napig nem derült fény.

Emlékeznek? Ez az MSZP-s rémregény A Google térképe szerint az egykori elnöki palota van azon a címen, amely a volt MSZP-alelnök állandó lakcímeként szerepelt a bissau-guineai útlevelében. A területen több épület található, a korábbi polgárháborúban a palota tetőszerkezete és az ablakai is megrongálódtak, jelenleg elhagyatva áll. Simon Gábor a kérdéses összegeket később határozott idejű bankbetétekbe, majd értékpapírokba fektette. A betétszámla egyenlege 2013. október 16-án 770 000 eurót mutatott. A szocialista országgyűlési képviselő például egy osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott. A szóban forgó időszakban azonban Simon Gábor tulajdonában nem volt olyan értékű ingatlan, valamint gazdasági társaság, amely magyarázatot adhatott volna a mesés összeg eredetére. A politikusnak a kérdéses időszakban három helyről származott rendszeres jövedelme. 2008-ban mint országgyűlési képviselő 5 829 120, mint önkormányzati képviselő 2 538 677 forint jövedelemben részesült. A botrány kirobbanása után Simon kilépett az MSZP-ből, és lemondott a képviselői mandátumáról is, a mentelmi jogát pedig felfüggesztették. Ugyanakkor a mai napig nem adott érdemi magyarázatot arra, honnan származik az eltitkolt jövedelme. A rajtaütés során kiderült, hogy a politikusnak a házban külön széfje volt, amelyben nyomozók több, a volt politikusra nézve terhelő dokumentumra bukkantak. A széfből került elő az a Gabriel D. névre kiállított, de Simon Gábor fényképét és adatait tartalmazó bissau-guineai útlevél is, amelyet egy nagyobb összeget tartalmazó bankszámla nyitásánál használtak. Az Index akkoriban azt írta, olyan papírokat is találtak a nyomozók, amelyeket a 240 milliós osztrák számla fedősztorijának alátámasztásához készítettek: a pénzt uruguayi eredetű kezelt vagyonként akarták a hatóságok előtt bemutatni. A széfből állítólag több tíz millió forint készpénz is előkerült. Azt írták, hogy Simon Gábor segítőjét egy panamai csalás miatt körözi az Interpol, és az ottani hatóságok már vádat is emeltek ellene, de a magyar rendőrség ennek ellenére nem vette őrizetbe. Az ügy lényege, hogy a férfi és két társa Panamában olyan offshore cégeket tette rá a kezét, amelynek valódi tulajdonosai magyar üzletemberek volta