A Tavares, a Sargentini jelentés után itt a Jourova jelentés. Ezt is Soros diktálta

„A ma nyilvánosságra hozott országjelentés egy hazugsággyűjtemény” – emelte ki Hollik, hozzátette, hogy amióta a kormány nemet mondott a bevándorlásra, a brüsszeliek azóta támadják.

„Kezdték a Tavares-jelentéssel, aztán folytatták a Sargentini-jelentéssel, most Věra Jourová is beállt a sorba. Nekik is a Soros-hálózat diktálta a jelentést, ahogy a korábbiakat is” – mondta.

A politikus szerint ezt az is bizonyítja, hogy a magyar dokumentum fejezeteihez összesen 12 civil szervezetet kérdeztek meg; ezek közül 11 kapott pénzt Soros György szervezetétől.

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ezekkel a támadásokkal az a céljuk, hogy megzsarolják a magyar kormányt, hogy ne azt tegye, amire a magyar emberek fölhatalmazták, hanem hogy azt csinálja, amire ők utasítják.

„Ez viszont sohasem fog megtörténni, mert nekünk Magyarország az első!” – zárta szavait Hollik István.

Az ügy előzménye, hogy Vera Jourová vezetésével bemutatták Brüsszelben a magyar és lengyel kormányok által ellenzett jogállamisági jelentéseket. A Magyarországról szóló dokumentum legkritikusabb része a hazai médiapiacról szól és a papírformának megfelelően az Index ügye is visszaköszön benne. Az Orbán-kormány korábban azt is ellenezte, hogy a mindig kritikus, gyakran külföldről pénzelt civil szervezetek adjanak véleményt a brüsszeli értékelőhöz, ám végül ezek szempontjai is visszaköszönnek a jelentésben.

Brüsszel az Index ügyét is felemlegeti

A Magyarországról szóló, huszonöt oldalas dokumentum leginkább kritikus része a magyar sajtó helyzetéről szól. Az EB a Médianéző Központtal ellentétes véleményre jutott:

szerintük nem kiegyensúlyozottak az erőviszonyok a hazai sajtópiacon, és a független termékek rendszerszintű akadályokkal dolgoznak.

Visszaköszön a Věra Jourová által korábban felkarolt Index ügye is: a bizottság szerint aggodalomra ad okot, hogy a szerkesztőség a csoportos felmondás mellett döntött. Brüsszel szerint a magyar Médiatanács nem hatékonyan és nem teljesen függetlenül dolgozik.

A dokumentum elkészültéhez egyébként több magyar minisztérium is ajánlásokat fogalmazott meg, de az Európai Bizottság – épp ezzel váltva ki ellenérzést Budapestből – a kormánnyal rendszeresen kritikus civil szervezetek véleményét vette alapul.

Az Amnesty International és a Transparency International magyar szervezete is a források között van. Az említett, az Index ellehetetlenítéséről szóló részletet pedig épp az Index.hu egyik angol nyelvű cikkéből vette át a bizottság.

A jelentésben idézett tucatnyi civil szervezet többsége ráadásul szoros kapcsolatot ápol a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványokkal.

Jourová megszólalt Orbán Viktor levelével kapcsolatban is

A biztosnő szerda reggel először a brüsszeli Politicónak nyilatkozott azután, hogy a magyar kormány berkeiből többen is a lemondását követelték. Mint azt a lapnak elmondta,

visszautasítja, hogy valaha is megsértette volna a magyar embereket. „Épp ellenkezőleg. Nagyon is tisztelem a magyarokat és az általuk meghozott döntéseket”

– fogalmazott Jourová, aki szerint a demokráciákban lehetséges kritikát megfogalmazni, így amennyiben szükséges, még az Európai Bizottság tagjai is bírálhatják a nemzeti kormányokat, illetve a megválasztott tisztségviselőket.

Lapunk is írt róla, hogy az Európai Bizottság liberális alelnöke a német Der Spiegelnek adott múlt hétvégi interjújában bírálta a magyar demokrácia helyzetét, és többek között azt mondta: a magyarok nagy része már nem képes rá, hogy önálló véleményt alkosson.

Hűha... Věra Jourovát néhány évvel ezelőtt korrupció gyanújával letartóztatták a prágai repülőtéren. Az Európai Bizottság alelnöke megszenvedte az előzetes letartóztatást: elvesztette a családját és a munkáját. Jourová végül háromszázezer euróra perelte a cseh államot. A vád szerint a cseh kormány regionális fejlesztésért felelős helyettes államtitkáraként kétmillió cseh korona (mintegy hetvenezer euró) kenőpénzt fogadott el a Budišov kastélyának felújítására szánt uniós támogatásból. Mivel az ügyészség egy titkos hangfelvételen kívül nem talált elegendő bizonyítékot Věra Jourová ellen, a jogászból lett politikus beperelte a cseh államot. Eredetileg nyolc és fél millió cseh koronára (kb. háromszázezer euró) tartott igényt a fogva tartása idején kiesett bevételeire hivatkozva, amiből végül három és fél millió koronát (százhúszezer euró) meg is kapott.