A tagállamok rovására vonna el jogköröket az Európai Bizottság

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a föderális Európa pártján áll, a tagállamok rovására szeretne több területen is hatásköröket európai szintre emelni – értékelte az uniós bizottsági elnök szerdai évértékelőjét Kovács Attila, az Alapjogokért Központ EU-s munkacsoportjának projektvezetője csütörtökön, sajtótájékoztatón.

Elmondta, hogy von der Leyen nagyon ambiciózus és sok új politikailag nehéz kérdést felvető beszédet mondott. Értékelése szerint a bizottsági elnöknek a védekezés, a stabilitás és a lehetőségek témáit is érintő évértékelőjében a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban nem gyakorolt önkritikát és az indokoltnál kedvezőbb képet festett az EB szerepéről, amely hónapokig bagatellizálta a járvány jelentőségét. Kovács Attila hozzátette: a gazdasági stabilitás megteremtéséről, az európai munkahelyek helyreállításáról szóló kijelentései „egybecsengenek” a magyar kormányzati állásponttal, amely szerint „a munka világának helyreállítása, megőrzése kiemelt cél Európában”.

Az EB elnökének beszéde „markánsan felvetette az EU-s intézmények egymás közötti és a tagállamok közötti viszonyát, a kompetenciák, hatáskörök újraelosztásának kérdését – mutatott rá a projektvezető. Kovács Attila úgy folytatta: von der Leyen világossá tette, hogy ebben a kérdésben a föderális Európa pártján áll, az évértékelőben olyan témákat is felhozott – köztük a család- és az LMTGQ-kérdést – amelyek megosztóak a tagállamok tekintetében, mintsem hogy közös nevezőre hoznák azokat. Az európai egészségügyi unió ügyét példaként említve közölte: az egészségügy ma Európában tagállami kompetencia, amelynek ”megnyirbálása„ a tagállamok Európájában hívő országoknak, köztük Magyarországnak nem érdeke. Az európai minimálbér bevezetése is csak olyan közös költségvetési alap megteremtésével lenne lehetséges, amely szintén tagállami hatáskörelvonásával járna – fejtette ki Kovács Attila. A projektvezető ugyanakkor üdvözölte, hogy uniós bizottsági elnök azt is világossá tette, hogy különbséget kell tenni az Európában jogszerűen és nem jogszerűen tartózkodó migránsok között.

Kurucz Orsolya projektvezető a többi között arról beszélt, hogy Európa számára ugyanolyan fontos célkitűzés az üvegház-hatású gázkibocsájtás csökkentése, mint a versenyképesség, amelyhez az évértékelő által taglalt digitalizáció is hozzájárul. A beszéd politikai témáival kapcsolatban megjegyezte: nagyon kíváncsiak arra, hogy az új migrációs csomag mennyire fog megoldást jelenteni – mint fogalmazott – arra az öt éve fennálló problémára, amelyet a Juncker-bizottság nem tudott megoldani”. Álláspontja szerint az EU érdeke lenne, hogy az új javaslat tárgyalási alap lehessen mindenki számára. Arról, hogy szeptember végén mutatják be a minden tagállamra kiterjedő jogállamisági jelentést, Kurucz Orsolya azt remélte, hogy „gyalázkodás” helyett a Magyarországról szóló jelentés a tényeken alapul majd és „elzárkózik a politikailag motivált értékítéletektől”.

A projektvezető szólt arról is, hogy az LMBTQ-kérdés kapcsán von der Leyen „egyértelmű támadást” intézett Lengyelország ellen, ami szintén tagállami hatáskör-elvonásra, politikai nyomásgyakorlásra utal. „A külkapcsolatok tisztán tagállami hatáskör” és ennek így is kell maradnia – szögezte le Kurucz Orsolya, aki szerint a beszéd lehetőségként vázolta fel a szankciók végrehajtása és az emberi jogok tekintetében az EU-nak át kellene térnie a mostani egyhangúságról a minősített többségi döntéshozatalra. Összegzésként azt mondta: ezek a kérdések nem fogják közelebb hozni a tagállamokat egymáshoz.