Haderőfejlesztés: 30 ezer aktív és 20 ezer tartalékos katona álljon az ország rendelkezésére

A nagykövetek éves értekezletén a tárcavezető előadásában arról beszélt, hogy új világrend van kialakulóban, ami tele van kihívásokkal, kockázatokkal és fenyegetésekkel.

Megjelent a „hibrid hadviselési forma”, ami nemcsak a katonákra, az országra, de a közigazgatásra, a működésre is ki tudja terjeszteni a hatását, ma már a kibertérben is zajlanak hadműveletek. Szólt arról is, hogy a NATO két veszélyeztetettségi irányt jelöl meg, Kelet felől Oroszországot, Délről pedig az instabil afrikai, ázsiai, közel-keleti államokat.

Magyarország számára inkább a déli fenyegetettség az elsődleges, a migrációs hullám is ide kötődik. „Nem véletlenül küldünk évente több mint 2000 katonát békemissziós feladatokra”, hogy ott teremtsenek élhető világot az embereknek, ahol születtek, ahol élnek – fogalmazott a miniszter.

A NATO partnerséggel kapcsolatban arról beszélt, hogy továbbra is fenntartjuk kimagasló szerepvállalásunkat a békeműveletekben. A legtöbb új beszerzés közvetlenül is támogatja a NATO céljainkat, kiemelten a felajánlott gépesített dandár tekintetében, amelynek 2028-ra kell elérnie a teljes műveleti képességét.

A légvédelmi rakétarendszer beszerzése szintén a NATO követelmények figyelembevételével történt – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a különleges műveleti képességek fejlesztésében az amerikai támogatásnak nagy szerep jut. Egyben azt is hangsúlyozta, hogy a különleges műveleti erők jelenleg is résztvevői a Magyar Honvédség műveleteinek.

Benkő Tibor szólt arról is, hogy Magyarország a biztonsági környezetet a nemzet szempontjaiból kiindulva, de európai és transzatlanti kontextusban értelmezve vizsgálja. Ezért is fontos Magyarországnak a NATO által meghatározott „keleti” és „déli” fenyegetettségi irányokkal kapcsolatos tevékenységekben történő részvétel. Ezzel együtt, Magyarország számára abszolút prioritást élvez az illegális migráció és a terrorizmus jelentette biztonsági fenyegetés – tette hozzá a miniszter.

A miniszter leszögezte: fő cél a magyar családok biztonsága, a nemzeti kultúrán nyugvó életfelfogás és az ezeréves zsidó-keresztény múltból fakadó társadalmi rend megvédése. De ezzel egyidejűleg kell szembenéznünk a déli és keleti irányból is érkező kihívásokkal – folytatta előadását a miniszter. Szólt arról is, hogy megértjük keleti NATO-szövetségeseink fenyegetettség érzetét, szolidaritásunk jeléül két alkalommal is lövészszázadot telepítettünk a Baltikumba, valamint 2015 után 2019-ben is részt vettünk a balti országok légtérvédelmében – emlékeztetett a tárcavezető.

Magyarország eltökélt abban, hogy a legkorszerűbb, legmodernebb, leghatékonyabban alkalmazható eszközöket szerezze be. Cél olyan képességet teremteni, amelyek a magyar emberek védelmét, az egész ország érdekét szolgálják.

Rámutatott arra is, hogy modern hadsereg nem létezhet korszerű eszközök nélkül, ezért a fejlesztési és modernizációs folyamatok érintik a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét. Úgy fogalmazott: „mi mindent komplex módon, és rendszerben kívánunk kezelni, kiküszöbölve ezzel olyan hibákat, amelyeket egyes kormányzati ciklusok idején, korábban elkövettek.”

Emlékeztetett arra is, hogy a fejlesztési program középpontjában azonban az ember, maga a katona áll, hiszen a korszerű eszközöket működtető állomány nélkül semmit nem érnek a legmodernebb fegyverek. Ezért indult el a honvédelmi életpálya, amely a katonák számára biztos munkát, méltó, versenyképes illetményeket kínál, és széleskörűen gondoskodik a katonákról – és bizonyos esetekben azok családjáról is – a legkülönfélébb élethelyzetekben.

Célként nevezte meg, hogy 30 ezer aktív és 20 ezer tartalékos katona álljon az ország rendelkezésére. Ennek érdekében előtérbe került a katonai pályára irányítás, a toborzás, a hazafias honvédelmi nevelés, valamint a kadét program, amelynek része további honvédelmi középiskolák, kollégiumok létrehozása.

A beszerzésekkel kapcsolatban elmondta, hogy európai viszonylatban is jelentős a magyar haderőfejlesztést és annak üteme. A beszerzések súlyponti elemei a 44 darab Leopard 2A7 harckocsi, a 24 darab PzH2000 páncélozott önjáró tarack, valamint a 36 darab többcélú (H145M és H225M) helikopter.

Rámutatott, az új fejlesztések célja, hogy a magyar gazdaságot is erősítsék, s önellátóvá tegyék a hadsereget. Erre szolgál a hazai hadiipar újraindítása, amire jó példa a Kiskunfélegyházán felépült fegyvergyártó üzem. Mindemellett a hazai védelmi ipar megújításának a része a buszgyártás és a könnyűipar is: a katonák gyakorlóruházatát itthon gyártják. A Magyar Honvédség megújulása kiterjed a vezetési elemekre, az életpályára és a katonák felkészültségére is – fűzte hozzá.

Benkő Tibor leszögezte: Magyarország számára kiemelten fontos a stabilizációs folyamatok támogatása a Nyugat-Balkánon és Afrikában. Az instabil válságrégióban folyatott jelenlétünk, a nemzetközi, EU, NATO és koalíciós erők részeként, hozzájárul az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemhez is – fogalmazott a miniszter.