Elutasították az MSZP népszavazási kérdéseit

Az MSZP három kérdésben kezdeményezett népszavazást. Az első arra vonatkozott, hogy a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra történő belépésért ne kelljen (belépő)díjat fizetni.

Az NVB tagjainak többsége – 6:5 arányban – úgy döntött, hogy a kérdés nem hitelesíthető, mert az alaptörvény módosítását célozza, arról pedig nem lehet népszavazást tartani. Az NVB többsége egyetértett abban, hogy az önkormányzatok alaptörvényben biztosított tulajdonosi joggyakorlását korlátozná, ha a sikeres népszavazás után nem szedhetnének belépési díjat. A strandok kérdése helyi közügy, a választópolgárok a képviselő-testületen keresztül vagy helyi népszavazással jogosultak dönteni benne, egy országos népszavazásnál azonban épp a helyi választópolgárok lennének kisebbségben és kizárva a döntésből, hogy a területükön lévő ingatlannal hogyan rendelkezzenek.

A második kérdés azt célozta, hogy az Országgyűlés rendeljen el a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra a 2020. augusztus 1. napján fennálló állapothoz képest építési és változtatási tilalmat.

Az NVB 7:4 arányban ezt a kérdést sem hitelesítette, többek között arra hivatkozva, hogy a változtatási tilalomról az önkormányzatok, az építési tilalomról pedig a kormányhatározat alapján az önkormányzatok és állami hatóságok dönthetnek, nem pedig az Országgyűlés. Országos népszavazást márpedig csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani. Emellett egy eredményes népszavazás után legkorábban 2021-ben tudna jogszabályt alkotni az Országgyűlés, vagyis felmerül a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközés is. Az NVB szerint a kérdésben azért sem lehet népszavazást tartani, mert korlátozná a helyi önkormányzatok tulajdonhoz való jogát, amit az alaptörvény garantál.

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy az Országgyűlés rendeljen el a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra elidegenítési és változtatási tilalmat.

Az NVB 6:5 arányban úgy döntött, ez a kérdés sem hitelesíthető, részben a korábbi kérdéseknél már ismertetett érvek miatt, részben pedig azért, mert az elidegenítési tilalmat csak egy jog biztosítására lehet bejegyezni, a biztosított jog fennállásának időtartamára, ebben az esetben azonban nem tudható, mi az elidegenítési jog korlátozásának az alapja.

Az NVB határozatai nem jogerősek, 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani ellenük a Kúriához.