Mindent vissza? Kiürülhetnek a brit múzeumok, ha vissza kell adni a műtárgyak zömét

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Ripost

Most a Black Lives Matter tüntetések miatt merült fel ez a kérdés. De már korábban is sok szó esett a britek által erőszakkal összehordott műtárgyak visszaadásáról.

Például az athéni Akropolisz gyönyörű márvány domborműveiről. A British Museumban kiállított világhírű Elgin-márványokat a 19. század elején Nagy-Britannia akkori követe, Lord Elgin vásárolta(?) meg Athéntól, és hazatérve a szigetországba a londoni múzeumnak ajándékozta.

Görögország hosszú évtizedek óta küzd a műkincsek visszaszerzéséért. A British Museum vezetése arra hivatkozva ellenzi a műtárgyak visszaadását, hogy azok az ő tulajdonát képezik.

Néhány éve a híres színész Liam Neeson ugyancsak az Elgin-márványok ellopásával vádolta meg Nagy-Britanniát. A hollywoodi színész egy televíziós interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy nincs semmi ok arra, hogy az athéni Akropolisz ókori márványai továbbra is a londoni British Museumban maradjanak.

A British Museumnak vissza kell adnia a kincseket, ennyi. Vissza kell adni oda, ahonnan ellopták. Vissza kell adni!

– mondta határozottan az észak-írországi születésű színész a görög televíziónak adott nyilatkozatában. Véleményével Neeson felsorakozott George Clooney felhívása mögé, az amerikai színész-rendező ugyanis korábban már erőteljesen követelte az ókori műkincsek visszajuttatását.

A nyilatkozatoknak eddig semmiféle következménye nem lett.

Nagy-Britannia meglehetősen felháborító módon felajánlotta Görögországnak, hogy kölcsönbe, kiállításra átadja a kincseket, ám Athén elutasította a felvetést, mondván annak elfogadásával elismerné, hogy a műkincs a British Museum tulajdona.

A kit illetnek az innen-onnan, jellemzően hatalmi szóval összeszedett szobrok kérdés mostanában újra kiéleződött.

Egy híres művészeti szakértő szerint a brit múzeumoknak vissza kell szolgáltatnia azokat a tárgyakat, melyek például a gyarmati idők fosztogatásai során kerültek hozzájuk Afrikából.

Képmutatók a brit múzeumok, mert számtalan olyan tárgyat és alkotást őriznek, amelyek a feketék elnyomását jelképezik azáltal, hogy a múzeumokban vannak, hiszen ezeket vissza kellene adni az elnyomott feketéknek, mondta Dr. Errol Francis, a „Culture&” művészeti jótékonysági szervezet vezérigazgatója és egyben művészeti igazgatója. Felhívta az összes brit múzeum és galéria figyelmét arra, hogy “dekolonizálják” a kiállításaikat és ne büszkélkedjenek a feketékhez kapcsolódó képekkel és szobrokkal, mert – szerinte – ezek hasonlóak azokhoz a műtárgyakhoz, melyeket a nácik raboltak el annak idején. Példaként említette az úgynevezett Benin Bronzokat, melyeket a gyarmatosító britek a 19. században hoztak el magukkal. A brit múzeumok vezetői közül egyébként már sokan felszólaltak, és többen is kifejezték, hogy támogatják a BLM eszméit. Maga Hartwig Fischer a British Museum igazgatója is írt egy blogbejegyzést arról, hogy a múzeum szolidaritást vállal a „a brit fekete közösséggel, az afro-amerikai közösséggel és a világ minden részén élő fekete közösséggel.” A kulturális értékeket és történelmi emlékek egyre gyakrabban érintik a BLM-mozgalom kritikái, ezekkel azonban nem mindenki ért egyet. A Washington Post és az ABC News közös közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak több mint 50 százaléka ellenzi például a konföderációs tábornokok szobrainak eltávolítását. Ezen belül a republikánusok 80 százaléka szeretné azokat megtartani, a pártot nem választó személyek 56 százaléka és a demokraták 74 százaléka.