Meg kell őrizni Európa zsidó-keresztény gyökereit

Át kell hidalni a szakadékot az uniós állampolgárok és az európai intézmények között – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter egy csütörtöki videokonferencián.

Az elmúlt évtizedben számos kihívással szembesültünk: a globális gazdasági válsággal, a migrációs válsággal, Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unióból, most pedig a koronavírus-járvánnyal. Bár az utóbbi átrendezte a fontossági sorrendeket, nem szabad, hogy az erősebb Európa vágyképe feledésbe merüljön.

„Magyarország az erős tagállamokon nyugvó erős Európai Unióban hisz” – szögezte le a miniszter, nyomatékosítva, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Az Európai Uniónak „meg kell védenie sokszínűségét, beleértve zsidó-keresztény gyökereit és értékeit” – tette hozzá.

Varga Judit kiemelte: Magyarországnak nagy tapasztalata van az állampolgárokkal folytatott közvetlen demokratikus párbeszédben, miután 2010 óta számos nemzeti konzultációra került sor.

„Határozottan hiszünk abban, hogy az állampolgárok részvétele a közpolitika formálásában és alkalmazásában a demokrácia kulcsfontosságú összetevője, hiszen azt az érzetet kelti: hatással vagyunk közös jövőnkre” – fűzte hozzá.

A videokonferenciát az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezte. A beszélgetésen Trócsányi László európai parlamenti képviselő, volt igazságügyi miniszter, Antonio Tajani, az Európai Parlament korábbi elnöke, Andreja Metelko-Zgombic európai uniós ügyekért felelős horvát államtitkár, Karoline Edtstadler osztrák EU-ügyi miniszter, valamint európai civil szervezetek képviselői vettek részt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019 végén ismertette programjának részeként az Európa jövőjéről szóló konferencia ötletét. A széles körű egyeztetés a tervek szerint 2020-ban kezdődik, és két éven át, több körben zajlik majd.