Bizakodásra adnak okot a hazai gazdasági mutatók

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott jelentése szerint májusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer volt, az előző hónaphoz képest 31 ezerrel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezerrel kevesebb. A munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt. Az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 28 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest pedig 55 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Az inaktívak száma jelentősen, 59 ezerrel csökkent, a korábban munkahelyüket elvesztettek nagy része ugyanis – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni, közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a gazdaság újraindulását jelzi, hogy a várakozásoknak megfelelően májusban már nem esett, sőt némileg emelkedett is a foglalkoztatottság szintje. A munkanélküliségi ráta májusban növekedett ugyan, de 5 százalék alatt van, tehát magasnak semmiképp sem mondható. A munkanélküliségi ráta előző hónaphoz mért növekedését az magyarázza, hogy míg áprilisban az állásukat elvesztők a kijárási korlátozások miatt még jellemzően nem kerestek munkát, így az inaktívak közé kerültek besorolásra, addig májusban már elkezdtek aktívan állást keresni, így átsorolódtak a munkanélküliek közé.

Regős Gábor várakozásai szerint a következő hónapokban a foglalkoztatás tovább fog növekedni, azonban a vírus előtti szintjét nem éri el, tekintettel arra, hogy a nemzetközi turizmus újraindulása lassú és a járműgyártás sem tért még vissza a vírushelyzet előtti szintjére.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint elképzelhető, hogy csak egy gyorslefolyású és átmeneti megingást jelentettek az idei tavaszi fejlemények. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium mind érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások, a hon- és rendvédelem és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában. A munkaerőpiacon a leginkább érintett szektorok az enyhülés ellenére továbbra is a közvetlen kontaktust igénylő szolgáltatások, rendezvények és a turizmus-vendéglátás, itt továbbra is szigorúbb előírások maradnak érvényben egyelőre, így itt átmenetileg mérsékeltebb maradhat a munkaerő kereslet a tavalyi időszakkal összevetve, amit részben az állami programok, részben pedig más, továbbra is növekedő szektorok kereslete ellensúlyozhat.