A kopasz férfiakat könnyebben megtámadja a koronavírus?

Spanyol kutatók azt feltételezik, hogy a kopaszságért felelős férfihormon erősíti a koronavírus-fertőzés esélyeit. Ez az úgynevezett androgén hormon az életkor előrehaladtával egyre nagyobb mértékben képződik a férfiak szervezetében. Madridi kutatók kórházi statisztikák tanulmányozása után arra a következtetésre jutottak, hogy az idősebb kopasz férfiak esetében súlyosabb következményekkel jár a koronavírus, nehezebben, súlyosabb következményekkel esnek túl a fertőzésen. Carlos Wambier, a madridi Brown University professzora írta az erről szóló meghökkentő tanulmányt.

Az androgén hormon, amelyik a hajhullás okozója a férfiaknál, a spanyol kutatók szerint gyakorlatilag utat nyit a koronavírusnak a sejtek belsejébe.

A professzor következtetése szerint a kopasz férfiak szervezetében felhalmozódott androgén hormon segíti a koronavírust abban, hogy bejusson a sejtekbe. Ezért az idősebb, kopasz férfiak jelentősen nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Véletlen-e, vagy az elmélet első számú igazolója egy bizonyos dr. Frank Gabrin, aki az Amerikai Egyesült Államokban a koronavírus-járvány első halálos áldozata volt. Gabrin doktor pedig teljesen kopasz volt.

Carlos Wembier professzor a kétkedők előtt többször is kijelentette, a tanulmányozott esetek alapján egyértelműen állítja, hogy a kopaszság illetve okozója, az androgén hormon jelentős kockázati tényező koronavírus-fertőzés esetében.

Azt a tényt, hogy a férfiak kétszer nagyobb arányban fertőződtek meg komoly tünetekkel, már többször leírták, azt azonban, hogy közülük hányan kopaszok, a spanyol kutatók előtt még nem számolta össze senki. A kutatásról készített tanulmányt a Journal of the American Academy of Dermatology nevű szaklapban jelentették meg.

A közzétett adatok szerint az egyik spanyol kórházban ápolt 122, koronavírussal fertőzött férfi beteg 79 százaléka volt kopasz. Egy másik kórházban ápolt 41 beteg 71 százaléka volt kopasz.

Közvetve ezeket a feltételezéseket erősíti egy amerikai orvosi tanulmány. Egy kaliforniai onkológus jutott arra a megállapításra, hogy azokat a prosztatatrákkal kezelt betegeket, akiket egy, az androgénszintet csökkentő terápiával kezeltek, kevésbé támadta meg a koronavírus.

Egy másik, Olaszországban publikált orvosi tanulmány is ezt támasztja alá. Veneto tartomány kórházaiban hasonló prosztatarák-terápiával kezelt 9280 beteg közül sokkal kevesebben fertőződtek meg a vírussal, mint az arányosan várható lett volna. Ráadásul legyengült immunrendszerrel rendelkező, több egyéb betegséggel is küzdő páciensekről volt szó.

Na és a nikotin? Izraeli kutatók feltételezése szerint a tüdősejteken megtapadó nikotin adhat valamiféle védelmet a vírussal szemben, feltehetően gyengíti a kórokozó megtapadási képességét. Egy másik elmélet szerint a nikotin fékezheti a szervezet fertőzésre adott túlzott immunválaszát is. Izraeli kutatók 3 millió főt vizsgáltak meg tesztek révén, közülük 4500-an voltak koronavírus-fertőzöttek. Ebből a mintából hozzávetőleg 450-en, azaz tíz százalékuk volt erős dohányos, ugyanakkor az izraeli népesség tizenkilenc százaléka cigarettázik. A kutatók, kissé homályosan fogalmazva, kijelentették, hogy a dohányzásnak kell hogy legyen valamiféle „eredeti védőhatása” a koronavírus-fertőzéssel szemben. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor kitart korábbi véleménye mellett, hogy továbbra sincs elegendő bizonyíték a dohányzás bármiféle „védőhatása” mellett. Sőt, amikor erős dohányosok fertőződnek meg, a betegség sokkal gyakrabban jár súlyos következményekkel és szövődményekkel. Bár a legtöbb kutató továbbra is kételkedik a dohányzás kedvező hatásaiban a koronavírus-fertőzéssel szemben, az eddig elvégzett egyéb nemzetközi kísérletek mindenesetre elgondolkodtatóak. Az oxfordi egyetemen végzett hasonló kutatás adatai szerint a koronavírus-fertőzötteknek csak öt százaléka volt dohányos, míg a brit népességben 14,4 százalék az arányuk.

A francia kutatások arányszáma azt mutatta, hogy negyedével volt kevesebb a dohányos fertőzöttek aránya, mint amennyien dohányoznak Franciaországban. Kínában a betegek 3,8 százaléka volt dohányos, miközben az összlakosság fele cigarettázik.