Zavargásokra számítanak Svédországban

Ahogy jön a nyár, úgy kezdődik a nyaralási időszak a bevándorlóknak is, akik ilyenkor előszeretettel látogatnak vissza hazájukba. Idén azonban nagyon is valószínű, hogy erre nem lesz lehetőségük a koronavírus kapcsán bevezetett korlátozások miatt, ez pedig egyes vélemények szerint könnyen zavargásokhoz vezethet a migránsok lakta övezetekben.

A svéd közszolgálati rádió műsorában két olyan szakértőt is megkérdeztek a jelenségről, akik testközelből tapasztalják a dolgokat. Martin Lazar Botkyrkában, egy többségében migránsok lakta városban dolgozik rendőrként, és szerinte merőben más lesz ez a nyár a bevándorlókat illetően, mint az eddigiek. A fiatalokra pedig különösen nagy veszély leselkedik, mert megpróbálhatják őket kétes személyek a befolyásuk alá vonni és bűncselekményre késztetni, beszélt róla a rendőr a műsorban.

A rendőrtiszt szerint a helyzetre az lehetne a megoldás, hogy több pénzt adnak olyan programokra, amivel biztosítható a kétes övezetekben élő fiatalok foglalkoztatása. Ezek célja az lenne, hogy a résztvevők ne váljanak munkanélkülivé, amikor nyáron majd nem tudnak hazautazni, ahogyan az be volt tervezve.

A rádióműsorban megszólalt Lisa Pedersen is, aki biztonsági menedzserként dolgozik Gothenburg egyik migránsok uralta kerületében, Angeredben. Ő szintén osztotta a rendőrtiszt véleményét, miszerint súlyos gondok alakulhatnak ki a migránsok miatt, amennyiben nem tudnak hazautazni. Pedersen úgy képzeli el a megoldást, hogy az adófizetők pénzéből kellene küzdeni a társadalmi elégedetlenség ellen az érintett körzetekben, valamint nyári programokat kellene szervezni a fiataloknak, akik így értelmesen és békésen tudnák eltölteni a szabadidejüket.

A műsorban figyelmeztettek rá, hogy az utazási korlátozások és az egyre növekvő munkanélküliség miatt már most is rendszeresen vannak zavargások a migránsok lakta kerületekben. Az erőszak pedig csak tovább nőhet a hasonló helyeken a koronavírus okozta válság következtében.

Az iskolák nem eléggé „kevertek”? Az SVT nevű állami tévé egy felmérést mutatott be a svéd iskolák multikulturalitását illetően. Ebből az derült ki, hogy már a diákok 25 százaléka „külföldi hátterű„, tehát migráns, ami egyébként a szélsőségesen bevándorláspárti skandináv államban ma már talán nem is annyira meglepő. Az már sokkal inkább borzolja a kedélyeket, hogy maga az állami tévé hirdeti, hogy az iskolák nem eléggé kevertek etnikailag. Linköping városában például van néhány oktatási intézmény, ahol a tanulók 90 százaléka migráns, míg a település más iskoláiban „csupán” öt százalék. A felmérésből az is kiderült, hogy ez Svédország-szerte gyakori jelenség, a hatóságok pedig emiatt erőltetni próbálják az iskolai multikulturalizmust. Az SVT műsorvezetője hangsúlyozta azt is, hogy szerintük problémát jelent, hogy eltérő hátterű diákok egyre kevesebb alkalommal fordulnak elő az iskolákban. A svéd oktatási hivatal vezetője, Peter Fredriksson pedig megtörten és csalódottan nyilatkozott a tendenciáról: a tanulókat a szociális és migrációs hátterük alapján próbáltuk meg összerakni, aminek viszont az lett a vége, hogy növelték a különbségeket az iskolai eredményekben. Mára három olyan város van Svédországban, ahol a lakosság többsége külföldi hátterű: Botkyrka, Södertälje és Haparanda települések. A nagy kérdés, hogyan lehet integrálni a külföldieket egy közösségbe, ha a településen a többség már külföldi? Malmőben az általános iskolai tanulók 51 százaléka migráns vagy migráns hátterű. Egy generáción belül a dél-svédországi nagyváros lakosságának a többsége külföldi származású lesz, és egy ilyen környezetben nagy kérdés lesz, hogy a külföldiek hogyan integrálódnak majd a svéd társadalomba, ha a környezetük teljes mértékben külföldi.