Megfojtja a világot a sok milliárd pet palack

Kevesen tudják, de naponta mintegy 1500 kukásautónyi műanyag kerül bele az óceánjainkba, ami 8 millió tonna évente és ez 2030-ra biztosan megduplázódik. A nemzetközi multik ugyanis évtizedek óta árasztják el a világot az értéktelen egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeknek csupán 2%-át hasznosítják újra zárt rendszerben. Ez azt jelenti, hogy 100 palackból 2 lesz újra PET. A globális éves műanyag csomagolás megközelíti a 78 millió tonnát, és az elmúlt években több műanyagot csomagolást gyártottak, mint valaha. Ez az értelmetlen és pusztító szemetelés azt eredményezte, hogy a legnagyobb Csendes-óceáni szemétsziget a The Ocean Clean Up szervezet szerint elérte 1.6 millió km2 méretet, ami több mint tizenhétszer nagyobb, mint Magyarország. Riasztó, hogy ezek a „szemétkontinensek” nemcsak hatalmas felületen terülnek el, de akár 20 méter mélyre is a vízbe merülnek. Ezzel is veszélyeztetve az élővilágot. Sőt, ilyen vagy ehhez hasonló szemétszigetből legalább öt található az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánon is.

Ha így folytatjuk alig 30 év múlva az óceánokban az összsúlyukat tekintve több műanyag lesz, mint amennyi hal.

> A szakértők szerint az utolsó utáni órában vagyunk, hogy ezt a folyamatot megfordítsuk. A megoldás pedig kézen fekvő lenne, hiszen jelenleg is van olyan csomagolás, ami 100 százalékban, végtelenszer és minőségromlás nélkül újrahasznosítható: ez az aludoboz.

A legnagyobb nemzetközi gyártók csak Magyarországon annyi PET palackot termelnek, hogy az irdatlan mennyiségű palackkal kétszer is megtölthetnénk a Velencei tó felületét minden évben. Kész őrület.

A legfrissebb kutatások szerint ráadásul a műanyag szennyezés következtében minden ember átlagosan 5 grammnyi műanyag szemcsét fogyaszt el hetente, ami egy bankkártyányi mennyiségnek felel meg.

A töredezett plasztikszemetet a halak és a madarak is eledelnek nézik, és persze meghalnak tőle. Se szeri se száma az olyan eseteknek, amikor a halak és madarak emésztőrendszerében tudósok műanyagszemetet találnak. Az Ellen MacArthur Foundation becslése szerint évente az óceánokba kerülő műanyaghulladékból nagyjából 5-13 millió tonnát fogyasztanak el a halak, madarak és más organizmusok.

Szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a plasztik nem bomlik le sikeresen a táplálékláncban. A tápláléklánc akármelyik szintjén is fogyasszák el az élőlények, toxikus anyagokat vesznek magukhoz vele, s végső soron ez a mi asztalunkon és tányérunkon végzi. Tudósok most már arról is beszélnek, hogy a műanyagszemétben lévő káros hatású anyagok a talajvizet is szennyezik.

Ezzel szemben például meglepő módon az alumínium dobozok a leggyakrabban újrahasznosított anyagok közé tartoznak,- gyakorlatilag korlátlanul, örökké újrafeldolgozhatóak.

Az amerikai The Aluminum Association szerint ráadásul átlagosan mindössze 60 nappal azután, hogy a fogyasztó a szemetesbe dobta, új termék készül az alumínium-hulladékból.

A műanyag szemét mennyisége olyan mértéket öltött már hazánkban is, hogy a kormány akciótervet dolgoz ki és még idén mentesítik a folyókat a PET-palackoktól, valamint nagyobb erőfeszítéseket tesznek a műanyag csomagolások visszaszorítása érdekében.

A hazai helyzetet jól példázza, hogy a tavaly tavaszi árhullámokat követően mintegy nyolcezer tonna kommunális és növényi eredetű hulladék torlódott össze a kiskörei vízlépcsőnél, amelynek összegyűjtése több hónapon át tartott.