Koronavírus: Görögország időben lépett és már a turistaszezonról álmodhat?

Van erre komoly esély? Nos ahány szakértő, annyiféle válasz. Az kétségtelen, hogy a 2700 megerősített koronavírus fertőzéssel és a 150 halálesettel a járvány frontján Görögország a legsikeresebb országok közé tartozik akár az egész világot figyelembe véve.

Az ország nagyon hamar, már február végén felismerte a járványveszélyt és szigorú korlátozásokat vezetett be, másokkal szemben, akik még hetekig késlekedtek.

Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök jobboldali kormánya számára egyfajta a járványon túlmutató próbatétel is volt minden ami az elmúlt hónapokban történt. Sikerülhet-e egy olyan országban amely mindenekelőtt lazaságáról, fegyelmezetlenségéről, „mediterrán tempójáról” nevezetes a karanténnal összefüggő szigorú intézkedéseket keresztülvinni.

És úgy tűnik sikerült! Az elmúlt hónapokban visszatérni látszik az állami intézményekbe és a politikusokba vetett bizalom egy olyan országban amelyet ezen a téren sorozatos csalódások értek, talán már évszázadok óta. Ráadásul amikor Recep Tayyip Erdogan török elnök februárban bejelentette, hogy megnyitja a kapukat a migránsok előtt Európa felé, a görög miniszterelnök megerősítette a határokat és nem engedte be a bevándorlókat az ország területére. Ez a terv hatásosnak bizonyult, és ezért Európa vezetői a kontinens pajzsaként kezdtek el hivatkozni az országra.

Kyriakos Mitsotakisról azt mondják, hogy sokféle információ, tanács meghallgatása után minden lényeges kérdésben maga döntött a járványhoz fűződő intézkedésekkel kapcsolatban. Az egykori bankár hamar felmérte, hogy az évek óta szükségköltségvetésből gazdálkodó görög kórházak hamar összeomlanának egy kirobbanó járvány következtében, így a lehető leghamarabb lépett, hogy megfékezze a bajt.

Görögországban egy évtized alatt a háromnegyedével csökkentek az egészségügyi kiadások. Márciusban mindössze 560 ágy állt a rendelkezésükre az intenzív osztályokon, igaz, ezt a mennyiséget mára 910-re növelték és több mint négyezer orvost, illetve nővért vettek fel.

A másik gyenge pont az volt, hogy az ország lakosságának negyede már elmúlt 60 éves, ők a fokozottan veszélyeztetettek közé tartoznak.

Athén jóval hamarabb lépett, mint a koronavírus európai gócpontjának számító országok. A görögök mindössze 4, az olaszok 18, a spanyolok 30 nappal azt követően rendelték el a nem létfontosságú üzletek bezárását, hogy elhunyt az első beteg az ország területén koronavírusban.

Azzal, hogy a görögök korán észbe kaptak, megóvták az egészségügyi ellátórendszert a drámai túlterheltségtől.

A görög kormány pénteken tudatta, hogy ugyan még nem dolgozták ki teljesen a turizmus újraindításának részleteit, de május 15-ig elkészülnek vele, egyebek közt az egészségügyileg biztonságos utazás körülményeit illetően. Az idegenforgalom adja Görögország hazai össztermékének 30 százalékát. A szállodák, éttermek, utazási irodák egyharmada csődtől tart a járvány miatt. Eddig 45 ezer munkahely szűnt meg a szektorban a ragály miatt.

Athén belvárosában a forgalom most napról napra nagyobb, de nem vetekszik a járvány előtti időkkel. A már kinyitott üzletek előtt sorok formálódnak, a tömegközlekedést viszont még mindig csak alig néhány utas veszi igénybe.

A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A pénzügyi történelem legnagyobb, 275 milliárd eurós támogatásért cserébe Görögországnak szigorú költségvetési takarékosságot, megszorító intézkedéseket kellett vállalnia. Az évtizedes válság alatt negyedével csökkent a görög össztermék, megugrott a munkanélküliség és a szegénység mértéke.