Biztatóak a koronavírus-oltás első állatkísérletei

Biztató eredmények mutatott az a hat rhesus makákó majom amelyik először kapta meg a koronavírus- vakcinát.

A korábban beoltott majmok az újrafertőzés után sokkal kevésbé betegedtek meg, sokkal kevesebb kórokozó maradt életképes a szervezetükben. A kísérletek az Amerikai Egyesült Államokban a legelőrehaladottabbak, a kutatócsoport a Kormány Nemzeti Egészségügyi Intézete – National Institutes of Health (NIH) illetve az Oxfordi Egyetem kutatóiból áll.

Az első kutatási eredmények szerint a kifejlesztett vakcina megvédi a tüdőgyulladástól a kísérleti állatokat. Biztató az is, hogy a beoltott majmok szervezete nem adott „rossz immunválaszt” az oltóanyagra, ami hasonló kísérleteknél nem egyszer előfordul. Például ez akadályozta sokáig a SARS vírus elleni oltóanyag kifejlesztését.

Az oxfordi egyetem kutatói Nagy-Britanniában már ezer önkéntest beoltottak a kísérleti vakcinával. Világszerte, több mint száz helyen folynak kísérletek az oltóanyaggal kapcsolatban. A világ több fejlett országa próbálja kifejleszteni a maga vakcináját, hogy a lehető leghamarabb és a lehető legolcsóbban tömeges oltásokba kezdhessenek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon ígéretes 89 vakcinafejlesztés van folyamatban a koronavírussal kapcsolatban, míg néhány hete még csak 60-70 kutatásról érkeztek hírek.

Vannak klinikai vizsgálat előtti fázisban lévő vizsgatok, de Indiában és Kínában már klinikai vizsgálat alatt is folynak oltóanyag-kísérletek. Az indiai vakcina élő gyengített vírust tartalmaz, de túlnyomó többségük inaktivált oltóanyagot próbál ki. Ezekből talán legígéretesebbek a Németországban és Angliában folyó – már önkénteseken elkezdett – klinikai vizsgálatok.

A szakértők 12-18 hónapra teszik az oltás előállításához és tömeges elterjesztéséhez szükséges időt.

Vannak azonban pesszimistább hangok is. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ légúti megbetegedésekért felelős részlegének vezetője szerint 2021 végéig nem áll majd rendelkezésre a koronavírus elleni vakcina. Szerintük a vakcinafejlesztés egy nagyon bonyolult és költséges folyamat, a biztonság garantálása érdekében többkörös embereken végzett tesztelésekre van szükség. Ezen felül biztosítani kell a szakértők szerint, hogy legyen az egész világot ellátó vakcina számára elegendő gyártási kapacitás.

Ha lesz is oltás, azt az influenzaoltáshoz hasonlóan bizonyos időszakonként ismételni kell. Aki átesett a betegségen, azt mondják a szakemberek, hogy egy-másfél évre védetté válik, valószínűleg ez az időtartam lesz igaz a védőoltások esetében is. Ezután ismétlő oltások kell, hogy következzenek.

A Queenslandi Egyetem immunológusa szerint a koronavírusok mindig is feladták a leckét a vakcinafejlesztő kutatóknak, mivel ezek a vírusok a felső légutakat fertőzik, és ezt a területet nehezebben védi az emberi immunrendszer.

Ian Frazer magyarázata szerint egy koronavírus elleni vakcinának gyakorlatilag a szervezeten kívül kellene kiiktatnia a vírust. Ez azért különösen nehéz, mert a felső légutakban csak a külső, vagyis a hámsejtek fertőződnek meg, így sokkal gyengébb immunválaszt indítanak el, ezért a vakcinának is sokkal nehezebb célba venni a fertőzött sejteket.

A világ második leggazdagabb embere Bill Gates szerint az oltóanyag elkészüléséhez 18-24 hónap kell megfeszített tempóban. Alapesetben öt év kell egy vakcina elkészítéséhez, mivel az embereken való tesztelés előtt állatokon kell végezni a kísérleteket.

A Microsoft-alapító szerint a pénzhiány nem fogja akadályozni a munkát, mivel a világ országainak kormányai és alapítványai is finanszírozzák a kutatásokat. A gyárakat viszont már most elő kell készíteni a termelésre, hogy amint a kutatók megtalálják a vakcina receptjét, azonnal indulhasson a gyártás.