Végre! Csökkent a halálesetek száma Olaszországban

A halálozási adatok így is megdöbbentőek, de legalább csökkenő tendenciát mutatnak.

A hétvégén a fertőzések és halálesetek száma is jelentősen lelassult, sokan ezt azoknak a szigorú intézkedéseknek tulajdonítják, amelyeket az olaszok több heti késlekedés után két héttel ezelőtt végre meghoztak.

Olaszország pillanatnyilag továbbra is a világ legsúlyosabban érintett, koronavírus által fertőzött országa – összesen közel 5500 embert ölt meg a betegség, a megfertőződöttek száma pedig mintegy 60 000.

A hétvégi statisztikák azonban végre egy kicsi bizakodásra is okot adnak. A római hatóságok arról számoltak be, hogy vasárnap 651 ember halt meg a fertőzés következtében. Ez még mindig megdöbbentően magas szám, de jelentősen alacsonyabb, mint a szombaton elhunyt 793 személy. Ott tartunk, hogy a 142-vel kevesebb halálos áldozat máris némi bizakodásra ad okot.

Az ország 5560 új koronavírus-esetet is jelentett szombatról vasárnapra, ami szintén csökkenést jelent a péntek és szombat között jelentett 6557 esetnél.

Az olaszországi szigorító intézkedéseket nagyjából két hete hozták meg, így ha hamarosan csökkenő növekedést látunk az esetszámoknál, akkor az minden bizonnyal annak tudható majd be.

Az országos karantént március 11-én elrendelő Giuseppe Conte kormánya úgy ítélte meg, hogy két hét a szükséges határidő arra, hogy az intézkedések meghozzák első eredményeiket. A hétvégi adatok arra utalnak, hogy igaza lehet.

Miért éppen az olaszoknál lett ennyire súlyos a helyzet? Fontos tényező lehet a dohányosok viszonylag nagy, 21 százaléknyi aránya – a dohányzás ugyanis nemcsak a tüdőt, hanem az immunrendszert is gyengíti. Sokan az Olaszországban is népszerű puszilkodós üdvözlés veszélyeit is felvetik. Lorenzo Casani, egy lombardiai idősklinika vezetője szerint az is szerepet játszhat, hogy Észak-Olaszországban nagyon szennyezett a levegő. Fontos tudni, hogy Olaszországban a népesség 23 százaléka 65 év feletti – az Egyesült Államokban 16 százalék ez az arány, nálunk 19 százalék. Ugyanakkor a 127 millió lakosú Japánban a lakosság 28 százaléka 65 év feletti, márciusban mégis csak 873 fertőzést és 29 halálesetet regisztráltak. A magyarázat az lehet, hogy akárcsak Hongkong és Szingapúr, Japán is gyorsan reagált, és már az első megbetegedéseknél széles körben elkezdte tesztelni a lakosságot, valamint szigorú utazási korlátozásokat vezetett be.

Giovanni Rezza, a Legfelsőbb Egészségügyi Intézet fertőző betegségek főosztályának igazgatója szerint nincs értelme országosan a járvány tetőpontjáról beszélni és előrejelzéseket adni, mert a járvány „leopárdfolt-szerűen” terjed. Amiatt, hogy tízezrek menekültek délre, a héten megnőhet az esetek száma.

Pierluigi Lopalco, a toszkánai Pisai Egyetem járványügyi szakértője szerint „azok, akik azt mondják, hogy március 25., április 6. vagy május 15. után a járványgörbe lefelé hajlik majd, kristálygömbbel rendelkeznek”.

Ugyanakkor az észak-olaszországi genovai egyetemen járványügyi szakemberek és számítástechnikai szakértők segítségével egy olyan modellt dolgoztak ki, amely szerintük – „elfogadható hibahatárral” – eddig megbízhatónak bizonyult. A modell szerint a napi új megbetegedések tekintetében a járvány Olaszországban március 23-25. táján éri el a csúcspontját, ami azonban az olaszok magatartásától is függ. A hétvégi csökkenés ismét csak bizonyíthatja a kidolgozott modell érvényességét.