Svédország megtelt! Hozzánk ne gyertek!

Jimmie Akesson az egyre népszerűbb bevándorlásellenes svéd párt a Svéd Demokraták vezetője a görög-török határra utazott, hogy személyesen győződjön meg a kialakult helyzetről. Egy párttársa kíséretében a törökországi Edirnében angol nyelvű röpcédulák osztogatásába kezdtek a következő szöveggel:

„Svédország tele van. Ne gyere hozzánk! Nem adhatunk több pénzt, nem biztosíthatunk lakhatást. Sajnáljuk, de ez a helyzet.„ Az aláírás : „Svédország népe, a svéd demokraták”.

A svéd politikust az ösztönözte erre a lépésre, hogy egy a török-görög határon átkelni akaró migránsok körében végzett közvélemény-kutatás szerint Németország mellett leginkább Svédországba akarnak letelepedni azok a tíz és százezrek, akik most megpróbálnak bejutni az Európai Unió területére.

Jimmie Akesson egyébként Instagram-oldalára egy fotót is feltöltött, amelyben azt írta: „Zárják le végre a határt!”.

Azt írta:

„Mindent megtettünk, hogy megállítsuk a 2015-ös migrációs válságot, most is mindent megteszünk”

Minderre válaszul Svédországban, az úgynevezett Feminista Kezdeményezés vezetője, egy bizonyos. Farida al-Abani nevű politikusnő arab nyelvű videót és egy posztot tett közzé:

”Ne hallgassatok a rasszista pártra, amely hazugságokat terjeszt, gyertek nyugodtan, nem vagyunk megtelve. Amire szükségünk van, az egy újabb humánus politika. Itt az ideje, hogy Svédország újra állandó tartózkodási engedélyeket bocsásson ki, és megnyissa határát.„ – írta posztjában, amit „2015 újra” hashtaggel látott el.

Svédország megtelt A tényekhez tartozik, hogy soha nem látott támogatottságot mértek legutóbb a Svéd Demokraták nevezetű bevándorlásellenes pártnak. Ha most lennének a választások, akkor 29,1 százalékot érnének el és ők lennének a legerősebb párt. A kutatási eredményből jól látszik, hogy a svédeknek egyre inkább elegük van a hagyományos pártokból, a bevándorlás okozta súlyos bűncselekményekből, és a gazdaság viszonylag gyenge teljesítményéből. 2022-ben lesz legközelebb választás az országban. 2016-2018 között több mint 70 ezren nyújtottak be menedékkérelmet az országban. A külföldi hátterű népesség aránya a 2002-es 31,9 százalékról 2018-ra 45,9 százalékra emelkedett. Mára három olyan város van Svédországban, ahol a lakosság többsége már külföldi hátterű: Botkyrka, Södertälje és Haparanda települések. Malmőben az általános iskolai tanulók 51 százaléka migráns, vagy migráns hátterű. Az újabb migránsok már elsősorban azokban a körzetekben telepednek le, ahol korábban is jelentős migránsnépesség élt, így pedig tovább erősödik a szegregáció. Bár soha nem volt olyan alacsony a munkanélküliség az őslakos svédek körében, mint napjainkban, a külföldi hátterűek körében rekordmagasságba emelkedett. Mindez a folyamat érthető módon kormoly társadalmi konfliktusokat okoz. Teljes iszlám térhódítás? A migránsok nagymértékű beáramlása, valamint a sikertelen integráció együttesen ahhoz vezet, hogy az ország bizonyos területein soha nem látott gyorsasággal alakul át a kultúra. Svédország több városnegyedében mára alapvetően változtak meg a kulturális szokások, megváltozott a beszélt nyelv, és ebből következően az élet már egyáltalán nem hasonlít ahhoz, amit korábban svédnek lehetett nevezni. A kultúra átalakulását jól mutatja, hogy többen már tavaly felvetették, hogy a ramadán lezárását jelentő napot nemzeti ünneppé kellene nyilvánítani Svédországban.