Orvosok rekedtek egy óriáshajón Chile partjainál

Egy tíz napos úton voltak az Antarktiszon, a Falkland-szigetéknél és a Tűzföldön, a kellemest próbálták összekötni a hasznossal.

A Roald Amundsen névre hallgató tízemeletes óriáshajó, amin 500 utast lehet kényelemesen elhelyezni egy orvosi szakmai konferenciának adott otthon, miközben a résztvevők csodálatos tájakat láthattak.

Bár senki nem mutatta az orvosok közül a koronavírus fertőzés jeleit, a chilei hatóságok mégis megtagadták a Roald Amundsen hajó kikötési engedélyét, mondván, hogy a korábbi turnus idején voltak koronavírussal fertőzöttek a fedélzeten.

A helyzet azért is különösen kellemetlen mert az utasok között neves ausztrál professzorok és virológusok is vannak. A diplomáciai közbenjárás ellenére sem kapnak kikötési engedélyt, a chilei hatóságok nem szándékoznak kivételt tenni, minimum 2 hetes karantént rendeltek el.

Az óriáshajókra vonatkozó szabályokat azután szigorították meg amikor több luxustengerjáró fedélzetén találtak nagy számban koronavírussal fertőzött utasokat.

A San Francisco közelében veszteglő Grand Princess üdülőhajón például a tesztek elvégzése után 21 koronavírussal fertőzött embert diagnosztizáltak.

Egy másik hajót a Diamond Princess óceánjárót 3700 emberrel a fedélzetén helyezték karanténba Japán partjainál. Ott aztán a vírus futótűzként terjedt az összezsúfolt emberek között. Összesen 696-an betegedtek meg. Aztán az épp tünetmentes, de ettől még potenciálisan fertőző embereket a karantén feloldásával kiengedték, akik viszont több japánt fertőztek meg.

Az utasokat arra kérték, hogy maradjanak a szobáikban. Sokaknak az ablaktalan kabinokban klausztrofóbiája lett.

„Úgy érezzük magunkat, mintha börtönben lennénk. A kabinunknak nincsenek ablakai, vagy erkélye.” – panaszkodtak sokan.

Minden reggel beadtak egy papírt az utasoknak, amin kiválaszthatták, mit kérnek ebédre és vacsorára, de ki nem jöhettek, miközben a levegőztető rendszeren keresztül lényegében megfertőzték őket.

A japán szakhatóságok az ajánlásokkal szemben úgy döntöttek, hogy a fertőzésnek kitett utasokat nem szállítják partra, hogy ott különítsék el őket, hanem a hajón hagyták őket a tesztek idejére is. Vagyis az elkülönítésüket a hajó ilyen feladatra ki nem képzett személyzetére bízták, akiknek még megfelelő védőfelszerelésük se volt ehhez. A betegség emiatt is nagyon gyorsan terjedt. A járványügyekben gyakorlatlan személyzet tagjai ugyanabban a kesztyűben vitték ki az ételt tucatnyi kajüthöz, az ételt ráadásul nem simán az ajtó elé helyezték, hanem személyesen adták át az elkülönítetteknek. Azoknak, akiknek elvben a kajütjükben kellett volna maradniuk, gyakran szabadon mozogtak a hajón.

Még olyan minimálisan elvárható óvintézkedéseket sem tettek meg, mint a svédasztalos étkezés leállítása. Csak annyit tettek, hogy gyakrabban cserélték a svédasztalhoz kirakott evőeszközöket.

Egyes feltételezések szerint az óriáshajókon a szellőztető és légkondicionáló rendszerek terjesztik szét villámgyorsan a betegséget a keringtetett levegő révén.

Végül nyolc ember halt meg azok közül, akik azon a hajón utaztak, közel hétszázan pedig megfertőződtek. Köztük volt az első magyar is, aki a hajón tartózkodott és elkapta a betegséget. Szerencsére viszonylag hamar felgyógyult és azóta hazatért.

„Semmi esetre se szálljanak óceánjáróra” – figyelmeztette a történtek utánb a Fox News reggeli műsorában az idős amerikaiakat Anthony S. Fauci, az amerikai Allergia és Járványos Betegségek Nemzeti Intézetének igazgatója.