Nem akarnak integrálódni a migránsgyerekek

A koppenhágai napilap, a Berlingske szerzett meg egy olyan, több dán középiskoláról szóló anyagot, ami ezt támasztja alá. Eszerint az érintett iskolákban a bevándorló tanulók sokszor szándékosan és tüntetőleg nem figyelnek a tanórákon, sőt olykor az is előfordul, hogy azokról egyszerűen kisétálnak. Mivel a tanárok rengeteg energiát fordítanak a fegyelmezésre, ez a helyi fiatalok teljesítményére is hatással van – írja cikkében a portál.

A cikk első megállapítása, hogy az érintett gimnáziumokban elterjedt az aszociális viselkedés, a szándékos oda nem figyelés, sőt a tanítás bojkottálása, a muszlim szélsőségesség, miközben a tanárok pedig tehetetlenek. A gyerekek tudatosan ellenállnak, amiben nyilvánvalóan a szüleik is támogatják őket. A kormány most szakértőkkel vizsgáltatja a helyzetet és keresi az esetleg szóba jöhető megoldásokat.

A legfőbb baj az, hogy a dánul alig beszélő és értő migránscsaládokból származó tanulók “lehúzzák” a tanulni vágyó dán gyermekek teljesítményét is. Az órák nagy része ugyanis magyarázatokkal és fegyelmezéssel telik el, ami elveszi az időt a tanítás elől. A cikk alapján a bevándorló tanulók sokszor hangosan beszélgetnek az órákon, fülükben tartják a fülhallgatót, óra közben kisétálnak a tanteremből, és többnyire az iskolán kívüli szakmai programokon sem vesznek részt. Emellett több esetben problémát jelent az is, hogy nem köszönnek a női tanároknak, akiket nyilvánvalóan lenéznek. Gyakran obszcén módon beszólnak nekik vagy szó szerint „lekurvázzák” őket.

A cikk szerint Pernille Rosenkrantz-Theil dán oktatási miniszter most azzal próbálkozik, hogy egy osztály létszámának csak meghatározott hányada lehessen bevándorló. Azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy az elképzelés egyáltalán megvalósul-e, és ha igen, mennyire lesz működőképes.

A dánok egyre inkább nem nézik jó szemmel, hogy azok az emberek, akik oda jönnek, „az állam pénzén élnek, egész nap semmit se csinálnak, nem tanulják meg a nyelvet, nem vesznek részt a társadalmi életben”. Ez pedig nem erősíti a társadalmi összetartást, inkább ellenkezőleg.

Egyre inkább többségi vélemény, a tárt karok politikája helyett, hogy akik Dániába jöttek, azok „vagy részei lesznek ennek a társadalomnak, vagy el kell hagyniuk az országot”. Mert , teszik hozzá gyakran ha ők itt maradnak, fennáll a veszélye annak, hogy egy napon a szabad és demokratikus rend nem létezik többé, helyébe egy másik lép, másféle értékekkel.

Egy dán lap felidézte, hogy bírósági ítélettel kiutasítottak Svájcból egy kameruni migránst, aki bár 10 éve érkezett az országba, de azóta sem sikerült integrálódnia, helyette többször is bűncselekményt követett el. Az afrikai bevándorló ügyét Bernben tárgyalta a bíróság, és végül is arra jutottak, hogy a kameruni egy évtized alatt sem volt képes megfelelően beilleszkedni a svájci társadalomba, így el kell hagynia az országot.

A migránst korábban 34 hónapos, tehát közel 3 éves börtönbüntetésre ítélték rablásért, illetve azt is írják róla, hogy nagyon erősen el van adósodva. A beszámoló szerint ott tartózkodása alatt körülbelül 200 ezer svájci frankba, átváltva mai árfolyamon 59,6 millió forintba került az alpesi ország adófizetőinek.

Németországban is durvul a helyzet A probléma ugyanakkor nem új keletű. Évekkel ezelőtt például egyes német iskolákban merültek fel hasonló gondok. Az ország azon körzeteiben, ahol már túl sok volt a bevándorló, a gyerekek között például egyre több vita fajult verekedésig, de a verbális bántalmazás is gyakori volt. Ezért emiatt, aki tehette, más iskolába vitte a gyermekét. A Tagesspiegel akkor arra kérte az olvasóit, hogy meséljenek konkrét eseteket: “A fiúnk negyedik évfolyamra jár egy középiskolában és már az első év óta nagyon zaklatott. Bántalmazták, megverték és rugdosták csak azért, mert német. A bevándorló családokból érkezett osztálytársai „német disznónak”, „disznónak” vagy „német burgonyának” nevezik.„ “Berlin-Mitte-ben élünk, egy multikulturális közegben. Szeretünk ott élni, sok barátunk van. De a gyermekünket állandóan bántják és támadják az iskolában, mert azt gondolják, hogy sertéshúsból készül a szendvicse. Ez ráadásul nem is igaz, mert ő sem eszik húst, az egész család vegetáriánus.” „Naponta számtalanul megsértik a fiúnkat a bevándorló családok gyerekei az iskolájában. Volt, hogy lelökték egy lépcsőn, de többször meg is verték az iskola udvarán, ráadásul néha a tanár szeme láttára. Többször is mentőautóval vitték el az iskolából. A tanárok nem is mernek az agresszív diákok szemébe nézni. A támadók még kiskorúak, ezért nagyon ritkán büntetik meg őket. ” Nagy gond a nyelvismeret hiánya, sem a gyerekek, sem a szüleik nem beszélik a befogadó állam nyelvét. A szülők többsége egyszerűen megtagadja a részvételt a nyelvtanfolyamokon, jóllehet az alapfeltétele lenne annak, hogy dolgozhasson. A szülők gyakorta biztatják a gyerekeiket, hogy ne tanuljanak meg „ az idegenek nyelvén”, minek, nincs rá szükség mondják, hiszen enélkül is megkapják a segélyeket.