Cselekvés helyett: A klímahiszti egyre gyakrabban produkál felfoghatatlan dolgokat

A klímavédők most azt bizonyították be, hogy az asztmapipák használata ugyanannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a húsfogyasztás.

A klímahisztizők azt akarják, hogy az asztmások váltsanak a zöldebb, úgynevezett „száraz poros” pipákra, mert ezek sokkal kevesebb szén-dioxidot szabadítanak a világra, mint a hidrofluor-alkán inhalálók. A kutatás bár büszkén hirdeti, hogy ha az Egyesült Királyságban minden asztmás szárazpipára tér át, akkor az éves CO2 kibocsátás 58 ezer tonnával csökkenne, azzal nem számol, hogy ezek az inhalálók sokkal gyengébbek és nem segítenek a krónikus betegeken.

Mondani sem kell, egy fulladással járó légzőszervi betegség esetén másodperceken múlhat a betegek állapota és nem lehet kísérletezni, hogy vajon pont elég lesz-e a zöldebb pipa hatása, vagy ezt majd csak utólag a kórházi ágyon gondolhatja végig az ember.

Szőrnövesztéssel a klímaváltozás ellen – akár ez is lehetett volna a szlogenje annak a mozgalomnak, ami januárban ütötte fel a fejét a nők körében. Az úgynevezett „januhairy” mozgalomban résztvevő nők nem szőrtelenítettek egész januárban, mindezt persze egy nemes „liberális” célért, a klímaváltozás elleni harcért.

A gyengébbik nem képviselőit arra is biztatták, hogy ne vegyenek eldobható borotvát, mivel az is káros a környezetre.

A svéd Expressen.se számolt be az új fenyegetésről a környezetre: a macskáról. Sigrid Agenas, a svéd Mezőgazdasági Egyetem állatgondozási és ellátmányozási osztályának professzora nyilatkozott a kérdésben, és elmondta, hogy a kisállatok klímalábnyoma komoly problémát jelent, hiszen a világ hús és haltermékeinek ötödét ők fogyasztják el. „A szabály, hogy minél kevesebb kisállatunk legyen”, fogalmazott a professzor.

Beszámolt róla, hogy sok tulajdonos vegán étrendre kényszerítette az állatait, hogy csökkentse a karbon-lábnyomát, azonban ez kifejezetten kártékony az állatra nézve. „Egyszerűen nem tesz jót a macskáknak, mert húsra van szükségük, hogy létfontosságú aminosavakhoz jussanak. Így a szénhidrátok csak átszaladnak a testükön”, fogalmazott.

Megoldásként azt javasolta, hogy ha növényevő állatokra vágynak, akkor válasszanak olyan állatokat, amik valóban növénnyel táplálkoznak, ilyen például a nyúl vagy a kecske. Szerinte az állatok számát és méretét is érdemes lenne csökkenteni, ezért ha már kutyáról van szó, akkor inkább legyen kevés és kisebb fajta.

A svéd professzor véleménye sokak szerint nem tükrözi a svéd közvéleményt, hiszen 2019-ben a svédek a klímaváltozás elleni küzdelmet szavazták meg a legnagyobb értelmetlen pénzpazarlásnak.