Az elhízás komoly veszélyt jelent koronavírus-fertőzés esetén, melyek a leginkább veszélyeztetett csoportok?

Az elhízott betegek gyógyulása is tovább tart, és jellemzően közülük kerülnek ki azok, akik intenzív ellátásra szorulnak.

A brit média által közzétett adatok szerint a koronavírussal súlyosan fertőzött betegek csaknem kétharmada elhízott, ráadásul a túlsúlyos emberek nagyobb valószínűséggel halnak meg a betegség következtében.

Az Egyesült Királyság kórházaiban intenzív ellátásban részesülő koronavírus-betegek 63%-a túlsúlyos, vagy már a beteges elhízás kategóriájába sorolható.

Az elhízás szinte automatikusan meggyengült immunrendszert és magas vérnyomást is jelent – mindez alapvetően megnehezíti számukra a fertőzés leküzdését. Az elhízás, különösen, ha kóros mértékű, együtt jár légzései nehézségekkel is, a túlsúlyos emberek nem igazán képesek mélyen lélegezni, légzésük gyakran felszínes vagy kapkodó. Ez is növeli a fertőzés kockázatát, illetve a betegséggel való küzdelmet is egyértelműen nehezíti.

Az oxigénhiány sokkal inkább fogékonnyá teszi az elhízott embereket a fertőzéssel szemben, különösen a jellemzően tüdőgyulladást okozó koronavírus esetében.

Ráadásul az elhízott emberek tipikusan cukorbetegek, számos más anyagcsere-betegséggel is küzdhetnek, jellemzőek az érrendszeri és az ebből fakadó szívproblémák is. Mindez halmozottan hátrány jelent egy ilyesfajta vírusfertőzés esetén.

A légszomjat, asztmás légzést vagy tüdőproblémákat okozó krónikus betegségek esetén nagyobb a kockázata annak, hogy súlyosabb tünetei lesznek a fertőzésnek.

A légszomjjal küzdő betegeknél 3,7-szer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy súlyos betegek lesznek, és 6,6-szor nagyobb volt a valószínűsége, hogy intenzív osztályra kerülnek, azokhoz képest, akiknek nem volt ilyen problémájuk.

Kik tartoznak még a fokozottan veszélyeztetettek közé? - a 70 évesek vagy annál idősebbek (orvosi körülményektől függetlenül) - a krónikus (hosszú távú) légúti megbetegedésekben szenvedők, például asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség vagy hörghurut - a krónikus szívbetegségben vagy szívelégtelenségben szenvedők - a krónikus vesebetegségben, krónikus májbetegségben, például hepatitisben szenvedők - a Parkinson-kórban, szklerózis multiplexben szenvedők - a kemoterápiában részesülő betegek - azok, akik terhesek -fokozott veszélyben vannak azok, akik krónikus légúti megbetegedéssel küzdenek, ide tartozik például a cisztás fibrózis - a dohányzó emberek megviselt, sérült tüdeje is nagyobb veszélyben van, mint egy egészséges szerv.

Szakértők szerint valószínűleg azért lehetnek veszélyeztetettek a szív- és keringési betegségben szenvedők, mert a tüdő és a szív nagyon összekapcsolt szervek, és ha a szív vagy az artériák egyébként sem egészségesen működnek, akkor egy tüdőgyulladás esetén a szívnek még erősebben kell dolgoznia azért, hogy minden létszükségletű szervet ellásson vérrel és oxigénnel. Ugyanígy bármilyen gyulladás megviseli a szívet is, főleg akkor, ha egyébként is beteg.

Nem az életkoron múlik tehát kizárólag, ki mennyire lesz beteg, hanem inkább az előzetesen már diagnosztizált krónikus, súlyosabb betegségeken. Az alapvető probléma azonban még mindig az, hogy ez a fajta koronavírus egy új kórokozó, senkinek nincs természetes immunitása vele szemben, ezért gond nélkül söpör végig rajtunk, amíg át nem esünk rajta, vagy amíg védőoltás nem készül ellene – ez pedig akár még hosszú hónapokig is eltarthat annak ellenére, hogy akadnak már ígéretes megoldások.