Antiszemita támadás, itt a szomszédban, egy diákot vertek meg

Az elmúlt évtizedben lassan, de folyamatosan romlik az Ausztriában élő zsidók helyzete. Egy korábbi felmérés szerint öt osztrák polgárból három vélte úgy, hogy egy „erős embernek” kellene az országot vezetnie, valamint ötből kettő gondolta úgy, hogy nem volt minden rossz Adolf Hitler alatt.

50 tagú zsidó kolónia él Stájerország központjában, Grazban. Mivel ott közel 300 ezren laknak, az izraeliták száma csak század százalékban fejezhető ki. De az elmúlt néhány hónapban a grazi zsidó közösség nyilvánosan felemelte szavát a városban egyre nyitottabb és láthatóbb antiszemitizmus ellen. A legutóbbi támadás a napokban egy középiskolában történt, ahol két tinédzser vert meg a harmadikat, amikor meglátták rajta a Dávid csillagos gyűrűt. Miután megkérdezték, hogy ő zsidó-e, azt parancsolták neki, hogy vegye le gyűrűt az ujjáról. Majd a két 15 és 17 éves iskolás megtámadta a 16 éves fiút, tenyérrel és ököllel többször is az arcába vágtak, miközben azt kiabálták, hogy „Scheiß Jude” (szar zsidó).

„Az antiszemitizmus új szintre lépett„ – mondta az eset után Elie Rosen, a grazi zsidó közösség elnöke. Hozzátette, hogy az iskolákban olyan tananyagokra lenne szükségük, amelyek nemcsak javítják a holokauszt tanítását a történelem órákon, hanem elmagyaráznák Izrael történetét és a Közel-Kelet konfliktusát, hogy a tanulók megértsék, miért kell Izraelnek állandóan védekező országnak lennie.

Hiába vállalta a zéró tolerancia elvét az antiszemitizmussal szemben Alexander Van der Bellen osztrák államfő amikor egy évvel ezelőtt Bécsben fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, az antiszemita jelenségek olykor-olykor a felszínre törnek Ausztriában.

“Bécs jó hely, ha nem vagy zsidó”. Ezt adta címének az Újexodus cikke még 2013-ban. “Az osztrák zsidók egyik rabbiját nemrég huligánok bántalmazták, az ausztriai szélsőjobb vezetője antiszemita karikatúrát tett közzé, de nagy vita támadt a körülmetélés legalitását illetően is. Egy felmérés kimutatta, hogy öt osztrák polgárból három véli úgy, hogy egy „erős embernek” kellene az országot vezetnie, valamint az ötből kettő gondolja úgy, hogy nem volt minden rossz Adolf Hitler alatt.

2017-ben ”Kurz úr, az Ön kormánya nem kóser a számunkra„ feliratú transzparenst feszítettek ki ismeretlenek a bécsi egyetemen egy konferencia alatt, mert a konzervatív Osztrák Néppárt a szélsőjobboldali Szabadságpárttal (FPÖ) lépett koalícióra.

Zsidó portrékat ábrázoló utcai óriásplakátokat mocskoltak be az osztrák fővárosban tavaly májusban. A hónap elején kiállított belvárosi posztereken korábban már késsel is megpróbáltak sérülést okozni, majd horogkereszteket festettek és karcoltak rájuk.

A gyalázatos akció „támadás egész Ausztria ellen” - fogalmazott üzenetében az ország zsidó közösségének vezetője. Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is megdöbbenését fejezte ki az „antiszemita mocskolódás” láttán.

Idén januárban jelent meg egy írás Susanne Wiesinger osztrák ombudsman könyvéről a Magyar Nemzet című napilapban. Az írónő szerint az ország egyes iskoláiban már nem beszélnek a holokausztról, mert az sértené az elmúlt években bevándorolt muszlim tanulók érzékenységét.

„Míg Ausztria a világon az egyik leggazdagabb, legtörvénytisztelőbb és legstabilabb demokráciával rendelkező ország, az antiszemitizmus ott lappang a társadalomban” – írta a Reuters. 75 évvel az után, hogy Ausztria nagy része tárt karokkal fogadta a német nácikat az Anschlusskor, ma ismét probléma az antiszemitizmus. Az osztrák zsidók egyik rabbiját nemrég huligánok bántalmazták, az ausztriai szélsőjobb vezetője antiszemita karikatúrát tett közzé, amely széles körben elterjedt, de nagy vita támadt a körülmetélés legalitását illetően is.