Soros milliókat költött, hogy hazavágja Gyöngyöspatát

A pereskedő szervezetet Eleőd Ádám argentin állampolgárságú magánszemély alapította, persze nagyrészt Soros pénzéből.

A szervezet jelentéseiből kiderült, hogy 2012-ben elköltött pénzeinek 96 százaléka, 2013-ban 96 százaléka, 2014-ben 82 százaléka, 2015-ben pedig 78 százaléka származott az OSI-tól, vagyis a Soros-féle Nyílt Társadalom alapítványtól. Mindez évente körülbelül 30 millió forintnak felelt meg.

A Soros György által támogatott alapítvány az elmúlt években 11 pert indított szegregáció témakörében különböző intézmények ellen. Például Jászladány ügye 2000-2009 között zajlott. Akkor azt sérelmezték, hogy az önkormányzati iskola épületében alapítványi iskolát hoztak létre – a két részleget fizikailag is elválasztották. Első fokon elutasította a keresetet a megyei bíróság, nem volt megalapozott a kereseti kérelem.Miskolcon az önkormányzat azzal, hogy hét iskoláját igazgatásilag és gazdaságilag összevonta, közben a beiskolázási körzethatárokat nem módosította, a cigány, illetve hátrányos helyzetű gyermekeket szerintük jogellenesen elkülönítette. Érdekesség, hogy akkor a város polgármestere Káli Sándor MSZP-s politikus volt. Hajdúhadházán 2007-2008 között két iskolában, összesen 5 épületben zajlott az oktatás – a kevésbé felszerelt épületekbe járt a roma diákok túlnyomó része. A pert megnyerték. Az önkormányzat ezután több száz gyereket vitt el az iskolából. Nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy a bíróságokat politikai nyomás alá helyzeték a sorozatos perlekedéssel.

Kaposváron etnikai alapú szegregáció miatt indítottak pert a Kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola ellen, 2008-ban, amikor is a Legfelsőbb Bíróság ugyan megállapította az etnikai alapú szegregációt, de azt is kijelentette, hogy az spontán módon alakult ki.

Mindezek az ügyek egyértelműen mutatják, hogy a Soros György által támogatott szervezet az elmúlt évtizedekben szinte sportot űzött abból, hogy beperelte az államot a vélt vagy valós szegregáció miatt. A meghozott ítéletek is mutatják, hogy sokszor tényleg csak mondvacsinált okai voltak a pereknek.

A gyöngyöspatai perben az alapítvány a kártérítési igényt azzal indokolta, hogy a gyerekeknek az elkülönítéssel lelki sérülést okoztak, és alacsonyabb színvonalú oktatásban részesítették őket, ezáltal az életesélyt vették el tőlük.

Ezen állításoknak azonban több dolog ellentmond:

a gyerekek közül többen is folytattak és jelenleg is sikeresen folytatnak középiskolai tanulmányokat. 62-ből 16 kezdte meg középfokú tanulmányait, mindössze 2 nem tudta teljesíteni a 8 osztályt, 3 pedig úgy döntött, hogy nem tanul tovább.

A Debreceni Ítélőtábla döntése értelmében a gyöngyöspatai önkormányzatnak most több mint 80 millió, míg a tankerületnek majdnem 20 millió forint kártérítést kell fizetnie az ügyben érintett 62 roma tanuló családjának, mert a bíróság szerint a gyöngyöspatai roma gyerekeket 2004-től kezdődően szegregálták. Az önkormányzat csődbe menne, ha ki kellene fizetnie ezt az összeget.

Horváth László a térség országgyűlési képviselője közölte, hogy a most hozott ítélettel a bíróságok beárazták a szegregációt, és már csak az a kérdés, hogy az alapítvány még hány embernek hozza meg a kedvét a hasonló perek indításához.