Négy újabb robbantás a skandináv országban

Péntek hajnalban érkezett az első jelentés egy robbanásról, ami egy kormányhivatal ajtaja előtt történt. A rendőrség szerint a támadó az ügynökséget akarta megfélemlíteni és a bűncselekmény a jogállamiság és a demokrácia ellen irányul.

Csütörtök este 11 óra körül Boras városában egy másik lakóház bejáratánál újabb robbanásról számoltak be, amit egy gránáthoz hasonlítható szerkezet okozott.

Ezen kívül hajnali fél 2 magasságában pénteken két egymástól független robbantás is történt. Az egyik Gothenburg városában, ahol egy Volvo gyár parkolójában robbantottak fel egy kocsit, a másikat Stockholm közelében, ám ez esetben a gépjármű maga volt a bomba a terrorcselekmény kivitelezéséhez.

Az elmúlt évben 257 robbantásos bűncselekmény történt Svédországban, ami a rendőrség szerint „egyedi egy olyan országban, ami nem áll háborúban”. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács azt is közzétette, hogy ez 60 százalékkal több, a 2018-as adatokhoz képest.

Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt képviselője szerint „A kormány elvesztette az uralmat a bűnözés felett Svédországban”, ami nemzetközi viszonylatban is párját ritkítja.

A rendőrség statisztikái alapján a robbantások nagy százaléka kézigránátoknak tulajdonítható. 2018-ban a svéd kormány ezért betiltotta a gránátokat, azonban a jelek szerint kevés sikerrel, hiszen 2019-ben ismét rekordszámú robbantást jelentettek a rendőrségen.

2018 januárjában egy idősöket gondozó otthon dolgozója vásárolni indult a feleségével Stockholm külvárosában, amikor az utcán egy különös tárgyra lett figyelmes, a járdán egy fém golyó hevert. Felvette az eszközt, amely szinte azonnal felrobbant a kezében, megölve a férfit és megsebesítve a feleségét, a játéknak gondolt tárgy egy éles gránát volt. Az eset újra ráirányította a társadalom figyelmét a robbantásokra, amelyek száma a 2016-os csúcsot követően visszaesni látszott, a stockholmi külvárosban, a járdán hagyott gránát azonban jelezte, a hasonló bűncselekmények nem értek még véget.

– A közterületen elkövetett robbantások komoly problémát jelentenek Svédországban mondta Linda Staaf, a svéd rendőrség bűnügyi hírszerző osztályának vezetője.

Az incidensekről készült jelentésből kiderült, hogy 2019-ben 60 százalékkal nőtt a robbantások száma, és ugyancsak kiugróan sok fegyveres bűncselekményt regisztráltak, amelyek zöme szintén a bandák rivalizálásához köthető.

A drámaian megromlott közbiztonság hatalmas indulatokat kelt a svéd társadalomban. Egy tavaly novemberi támadás után már a kormányfő is kénytelen volt elismerni: Svédország nem tudott megbirkózni a tömeges bevándorlással.

Stefan Löfven álláspontjának megváltozásához az is hozzájárult, hogy a svédországi bűnbandák miatt Dánia elrendelte az ellenőrzést a Svédországgal közös határszakaszain, csaknem hetven év után először.

A svéd közvélemény számára hónapok óta a közbiztonság helyzete a legfontosabb téma, ám a helyzetről Nyugat-Európában alig számol be a baloldali, liberális sajtó, de nem csak a sajtó hallgat a migrációs hátterű bűnözésről.

Az Európai Parlament is csak hosszas huzavona után vette napirendre a svédországi helyzetet. A néppárt kezdeményezését elsősorban a szocialista frakció próbálta akadályozni. Végül a Határokon átnyúló szervezett bűnözés és annak hatása a szabad mozgásra címmel került a téma a plenáris ülés elé, amelyből semmi nem derült ki a probléma valódi súlyáról.