Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara decemberben megválasztott új elnöke ellentmondásba keveredett saját magával a hálapénz problémakörének rendezését illetően. Míg néhány éve azt hangsúlyozta, hogy a béremelésekkel nem látja megoldhatónak a problémát, jelenleg már másképp gondolkodik minderről.
Kincses Gyula jelenlegi MOK-elnök egy 2012-ben megjelent írásában részletesen és világosan fejtegeti, hogy miért nem tartja megoldhatónak a hálapénzkérdést „egyszerű” béremeléssel. Úgy fogalmaz:
„A hiánygazdaság által szült »para« a hiány megszüntetésével – pontosabban a legális megvásárolhatósággal – szüntethető meg,
rendőrrel vagy béremeléssel nem.
A megoldás itt a legálisan megvásárolható szolgáltatások megvásárlásának megteremtése, azaz meg kell teremteni a kezelőorvos vagy az alkalmazott technológia (gyógyszer, műtéttípus, alkalmazott anyag) legális megvásárlásának lehetőségét. (…)
A hálapénz lényege tehát a hiány: legyen az kapacitás, technológia vagy személyes odafigyelés. A hiányokat kell részint megszüntetni, részint legálisan megvásárolgatóvá tenni, különben marad a szürke/feketegazdaság. Mindez előfeltétel, mert ahhoz, hogy a hálapénzkérdés végleg lekerüljön a napirendről, végig kell menni azon az úton, amit a »ketteskéből tájékozott, érték- és jogtudatos fogyasztóvá válni« szlogennel szoktunk összefoglalni. Persze lehet, hogy mindez felesleges okoskodás, mert a hálapénz megszűnik magától. Mert a Kollégák szerint ebben az egészségügyben már se pénz, se hála…” – fogalmaz Kincses Gyula az egyébként a saját honlapján fellelhető írásban.
A fentiekkel szöges ellentétben mint ismeretes jelentős fizetésemeléseket és a hálapénz elfogadásának bűncselekménnyé nyilvánítását javasolja a Magyar Orvosi Kamara a kormánynak, legkésőbb a jövő év végéig.
A kamara szerint a hálapénz „súlyosan káros jelenség” a magyar társadalomban. Mérgezi az orvos-beteg bizalmi viszonyt, kiszámíthatatlanná teszi a betegutakat, irreális elvárásokat ébreszt, hátrányosan érinti a szakmai elveket, ellehetetleníti a kormányzati egészségpolitikai szándékok jelentős részét, torzítja az orvosképzést, hátráltatja a tudás átadását.
Talán kevesen tudják, de ha egy orvos előre kér pénzt az ellátásért, az 2013 óta bűncselekménynek (vesztegetés elfogadása) minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Erről azonban hajlamosak megfeledkezni a gyógyítók, és sok beteg sincs tisztában a viszonyokkal. A Magyar Tudományos Akadémia tavaly megjelent, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló kutatási beszámolójából kiderül: az emberek több mint fele nem tudja, hogy bűncselekmény pénzt kérni egy ingyenes ellátásra jogosult betegtől. A válaszadóknak pedig mindössze egyharmada (34 százalék) tudja, hogy a pénz műtét előtti elfogadása is büntethető. Mindezek ellenére agresszívan fellépnének a hálapénz ellen, a válaszadók többsége (56 százalék) ugyanis még a hálapénz (utólagos) elfogadását is büntetné, ha rajta múlna. Büntetésekből azonban messze nincs annyi, mint ahányan előre elteszik a borítékot. Tavaly a bíróság kétéves börtönbüntetést szabott ki első fokon egy budapesti ortopéd sebészre, mivel előre kért pénzt a betegektől az állami ellátásban.
A legfelháborítóbb ügy azonban kétségkívül a veszprémi onkológus nőgyógyász esete, aki 150 ezer forintot kért az egészségbiztosító által finanszírozott operációkért, 15 ezer forintot pedig az állami egészségügyben történő ellátásért. Az orvost öt év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság, a kamara azonban nem zárta ki, így továbbra is praktizálhat. Mindössze fél évre tiltották el.
