Miért engedik szabadon azt, akitől milliók rettegnek?

A másik késelés az Aisne megyében lévő Soissons városában történt, Párizstól mintegy 100 kilométerre. Kedd délután a nyílt utcán a belvárosban hasba szúrtak egy 21 éves fiatal férfit, akit azonnal kórházba szállítottak, a támadó elmenekült a helyszínről. Az áldozat állítólag belekeveredett egy vitába, amelyből verekedés, majd késelés lett. A támadás a város egy forgalmas részén történt, ahol a rendőrök rendszeresen járőröznek, ám akkor pont nem volt a közelben egyetlen járőr sem, viszont több szemtanúja is van a késelésnek.

Franciaországban évről évre egyre romlik a közbiztonság, ám 2019 különösen gyászos volt, tavaly ugyanis az előző évhez képest 9 százalékkal több emberölés, 12 százalékkal több nemi erőszak, 8 százalékkal több súlyos testi sértés és 11 százalékkal több csalás történt. A városok közül Párizs az abszolút negatív csúcstartó, itt ugyanis 2019-ben 245 250 vagyon elleni bűncselekmény történt, 12 százalékkal több, mint 2018-ban. A zsebtolvajok is sokkal aktívabbak voltak, a francia fővárosban 2019-ben 32 százalékkal több ilyen jellegű rablás történt, mint az előző évben. A késelések és a rablások több, mint kétharmadában migráns hátterűek elkövetők. Christophe Castaner belügyminiszter és Laurent Nunez államtitkár épp a minap próbálta megmagyarázni az egyre romló statisztikát, ám a számok magukért beszélnek.

Népszavazást kezdeményez a migrációról Marine Le Pen pártja. A Nemzeti Tömörülés elnöke szerint nincs meg a kellő elszántság Emmanuel Macron államfőben arra, hogy érdemben lépjen fel az illegális bevándorlással és az ebből következő bűnözéssel szemben. A francia elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy szembe kell nézni a migrációval és a hétköznapi emberek problémáival.

Három kérdésben kéri ki a franciák véleményét Marine Le Pen és bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés pártja. Szerintük egy referendum tisztázná, hogy mit várnak a franciák a migráció kezelésében. Először azt kérdeznék a franciáktól, hogy kaphasson-e állampolgárságot az illegális bevándorlók Franciaországban született gyereke, amikor betölti a 18. életévét.

A választóknak abban is dönteniük kellene, hogy engedélyezzék-e a migránsok családegyesítését. Emellett pedig igennel vagy nemmel kellene válaszolniuk arra, hogy határok védjék-e az országot az illegális bevándorlókkal szemben. Marine Le Pen nem részletezte, hogy a speciális határvédelmet hogyan biztosítanák.

Macron most aktív szerepet vállalt a migráció ügyében, és a szigorítások irányába kezdett elindulni. Ez talán annak köszönhető, hogy Macron látva a korábbi köztársasági elnökök támogatottságát és teljesítményét, levonta azt a következtetést, hogy hosszú távon nem tud számítani a migrációs hátterűek támogatására.

Válaszul Macron egy beszédében kiemelte, hogy teljes hálózatok élnek vissza a menedékkérelmekkel. Ha pedig nem foglalkoznak ezzel, akkor olyan negyedek jönnek létre a francia városokban, ahol a kiskorúak nem mehetnek ki az utcára kísérő nélkül. Bár elemzők szerint ilyen, úgynevezett no-go zónák már korábban is kialakultak az országban, főleg a nagyobb városokban, létezésüket a francia kormány eddig tagadta.