Mi lesz a klímavédelmi akciótervben? Ami már kiszivárgott

Több részlet is kiszivárgott korábban, hogy mi is lehet majd a kormány klímavédelmi akciótervében.

Nem üres szavakra, hanem cselekvésre van szükség a klímavédelemben, a klímaváltozás tény, amelyhez alkalmazkodni kell, a környezet védelme „mindannyiunk érdeke, és felelőssége” – jelentette ki például korábban a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Böröcz László hangsúlyozta:

Készek támogatni minden olyan lépést, ami a környezet védelmét célozza, köztük a legkörnyezetbarátabb energia, az atomenergia előtérbe helyezését, a közösségi közlekedés fejlesztését és a természetvédelmi intézkedéseket – fogalmazott a fideszes politikus.

A tervek szerint 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban kibocsátásmentes lesz, és a kormánypártok készek támogatni a 2050-es klímacélokat, amelyeket az EU és a kormány meghatározott.

A teljes semlegesség elérése 2050-ig körülbelül 50 ezer milliárd forintba kerülhet, ebből 12-13 paksi atomerőművet lehetne felépíteni. A kormány a magyar emberek érdekeit képviselve azért dolgozik, hogy a klímaváltozás árát a legnagyobb szennyező vállalatok, illetve országok, és ne a magyar emberek fizessék meg.

A klímaváltozás kapcsán nem fogadható el „semmilyen brüsszeli és balliberális érvelés”, hogy erre hivatkozva emeljék a rezsit, illetve az élelmiszerek árát. A kormánypártok ragaszkodnak ahhoz, hogy a Magyarországnak járó kohéziós forrásokat ne csökkentsék, hanem inkább a gazdagabb, nagyobb szennyezők járuljanak hozzá jobban a klímacélok teljesítéséhez – mondta.

Az uniós támogatásoknál ügyelni kell arra, hogy a 2050-re közösen elfogadott klímavédelmi célok megvalósítása ne a kohéziós alapok kárára történjen, mert akkor a szegényebb térségek beruházásai elől vesznek el forrásokat lassítva a felzárkózást.

Az EU kevésbé gazdag államokat támogató rendszerének a fejlettebb gazdaságok is mind haszonélvezői, hiszen a legnagyobb tőkebefektetéseket Kelet-Közép Európába ezek az országok tették, így magas profitot visznek haza.

Alapvetően jó iránynak tartják a különadók átalakítását környezetvédelmi különadókká, de erről további egyeztetések szükségesek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az év végéig kidolgozza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.

Magyarország az eddig tudható elképzelések szerint vállalja, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiaforrások jelenlegi 14 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli 2030-ra, és vállalja azt is, hogy a 2030-ra dinamikus növekedés mellett sem emelkedik a magyar gazdaság energiafelhasználása a 2005-ös szint fölé.