Egyetértési pontok kialakítása a nemzeti konzultáció célja

Farkas Örs magyarázata szerint arra számítanak, hogy a kormányzat ezen ügyekkel kapcsolatban tervezett döntéseit komoly nemzetközi támadások érik, ám az emberek véleménye magabiztos hivatkozási pontot jelenthet a kormány számára.

Annál is inkább számítanak a támadásokra, mert a kormányzat által felvetett problémákat éppen külföldről finanszírozott szervezetek generálják és visszaélnek a jogi lehetőségekkel – tette hozzá.

Mint elmondta: úgy látják, hogy Európában elindult egy tendencia, ami az áldozatok érdekei elé helyezi a bűnözők érdekeit. A helyzetet jellemzi – folytatta -, hogy immár 12 ezer börtönkártérítési per indult az állammal szemben és a megítélt összeg eléri a 8,5 milliárd forintot.

Közlése szerint ez annak a következménye, hogy sok esetben olyan szereplők, akik külföldi szervezetekhez kötődnek, nem az áldozatok, hanem a bűnözők oldalára álltak. Olyan lehetőségeket keresnek, amelyek segítségével komoly összegeket juttathattak el egyrészt maguknak, másrészt a bűnözőknek – fogalmazott.

Farkas Örs szerint Gyöngyöspata esetében egy „vállaltan külföldről finanszírozott szervezet” szított ellentétet egy olyan ügyben, ami megoldódott volna, és ezzel újra belső feszültséget teremtett egy településen.

A helyi önkormányzattal szemben megítélt százmillió forint ugyanis csődbe juttathatja a települést – mutatott rá. Ebben az esetben az oktatás pótlása lenne a célszerű megoldás, ám ezt a külföldről finanszírozott szervezetek elutasítják – tette hozzá.

A szóvivő elmondta, a nemzeti konzultáció kérdései sorában fel kívánják vetni azt is, hogy egy bírónak lehetnek-e üzleti típusú érdekeltségei.

Arról is szólt, hogy a konzultációs kérdőív várhatóan nyolc kérdést tartalmaz majd és elektronikus úton is ki lehet majd tölteni. Az ívek postázását március közepén kezdik meg.