POLITIK
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostA svájciak 13 részes sorozatot forgattak korábban arról, miért nem érdemes a migránsoknak illegálisan Svájcba menniük. Újra elővették.
Minderre 130 millió forintnak megfelelő összeget áldoztak, a sorozatot pedig a nigériai tévé rendszeresen levetítette. De most megismétlik a sorozatot.
A Svájci Migrációs Iroda szóvivője, Lukas Rieder szerint az információhiány és az álhírek tömkelege az, ami illegális migrációra buzdítja az emberek nagy tömegét. Az embercsempészek azzal hitegetik őket, hogy Svájc a földi Paradicsom – a kormány azonban a kisfilmekkel arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen veszélyes a migráció, és hogy Svájcban sincs kolbászból a kerítés.
A sorozat főszereplője egy nigériai illegális migráns, aki Svájcba érve tapasztalja, hogy itt nem vár rá a remélt boldog élet: nem fogadják el a menedékkérelmét, ezért elszegényedve és boldogtalanul tér vissza Nigériába, miután kitoloncolják. Nigériában még mindig a tévé a legfőbb tömegkommunikációs csatorna, a kisfilmek hatalmas tömeghez jutnak el.
Svájc már korábban is gyártott hasonló „reklámokat”: Koszovóban és afrikai országokban is megpróbálták lebeszélni a potenciális migránsokat a költözésről.
Segélyekből élnek
A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal friss adataiból az derül ki, hogy a migránsok jelentős része csupán az állami támogatásokból él. A legrosszabb helyzet a szomáliai bevándorlók esetében van, ugyanis több mint 80 százalékukat az állam tartja el.
A Bevándorlási Államtitkárság és statisztikai hivatal által is közzétett jelentés szerint az országban élő körülbelül 4 ezer szomáliai migráns 83,7 százalékának függ a havi megélhetése a svájci állami hivatalok segélyeitől.
Ezzel az aránnyal a kelet-afrikaiak simán vezetnek, de van még két népcsoport, ami 50 százalék feletti mutatóval rendelkezik, érdekesség, hogy mind a kettő afrikai származásúakat foglal magában: az északkelet-afrikai Eritreából bevándorolt migránsok 54,7 százaléka él állami támogatásokból, a kontinens délnyugati partjainál fekvő Angola bevándorlóinak pedig az 54 százaléka függ a hivataloktól.
Thurgau kanton szeretné például elérni az alkotmány módosítását, hogy a németet gyengén beszélő szülőknek is be kelljen szállniuk a nyelvórák finanszírozásába. A kezdeményezés célja, hogy egyrészt spóroljon a kantonnak, másrészt pedig elősegítse az integrációját azoknak „a svájci születésű gyerekeknek, akiknek szülei külföldiek, de Svájcban élnek”.
Basel-Stadt kantonban a szülőket az óvodáztatás előtt egy évvel egy kérdőívvel keresik meg a gyerekek nyelvtudásáról. Ha nem megfelelő a tudás szintje, akkor a kicsiknek el kell menniük heti kétszer egy félnapos nyelvtanulós játszócsoportba. Ha viszont a szülők nem viszik el a gyereket, akkor megbüntetik őket 1000 svájci frankra, ami mai árfolyamon 279 ezer forint.
Nemrégiben szavaztak meg egy új jogszabályt az országban, amelynek értelmében egészen addig nem jár a migránsoknak az állampolgárság, amíg vissza nem fizették az államnak a segélyt.
A jogszabály értelmében mindazon migránsok és menedékkérők, akik az elmúlt három évben állami segélyen éltek, nem kaphatnak állampolgárságot. Még akkor sem biztosítja ezt nekik az állam, ha állandó lakóhellyel rendelkeztek az országban akkor, amikor benyújtották honosítási kérelmüket – írta a Kronen Zeitung.
Az eddigi szabályok szerint a bevándorlók akkor kérvényezhették állampolgárságukat, ha éppen nem kaptak állami segélyt.
Nem egyedülálló egyébként a svájci probléma. Svédországban a tavaly nyári adatok szerint a migránsok 20 százaléka volt munkanélküli, miközben a svédeknek csak 3,6 százaléka. Németországban pedig tavaly a Hartz IV nevű munkanélküli támogatásból részesülők több mint fele volt bevándorló, 2010 óta 69 százalékkal nőtt a számuk, miközben a németeké 20 százalékkal csökkent.
Ripost hírek
