Több százan voltak, a 25 síita milicista életét követelő amerikai légicsapásokat sérelmezték.
A tüntetők, akik a korábban Bagdadban megölt milicisták számára temetést rendeztek, ezután az iraki főváros szigorúan őrzött Zöld Zónájába vonultak az Egyesült Államok nagykövetségéhez. Vizesflakonokat dobáltak az épületre, térfigyelő kamerákat törtek le, és azt skandálták: „Le, le Amerikával!”, „Halál Amerikára!”, illetve „Halál Izraelre!”
A történtek hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok egy Irán által támogatott síita milícia ellen indított légicsapásokat a héten. A Katáib Hezbolláh milícia 25 harcosa vesztette életét. A csapás az elmúlt évek legsúlyosabb támadása volt egy, az iraki államhoz közel álló szervezet ellen. Az iraki kormány szerint a támadás az ország szuverenitásának „vérlázító megsértése” volt. A kormány a támadás következtében átgondolhatja a kormányzati engedéllyel helyben állomásozó amerikai csapatokhoz fűződő viszonyát.
Az Egyesült Államok katonai erősítést küld a Közel-Keletre a bagdadi amerikai nagykövetség megtámadása nyomán kialakult helyzetben – jelentette be Washingtonban, helyi idő szerint kedden Mark Esper védelmi miniszter.
Amint egy írásos nyilatkozatban közölte, Donald Trump elnök utasítására felhatalmazást adott egy lövész zászlóaljnak, mintegy 750 katonának azonnali átirányítására a térségbe. A katonák egy különleges alakulat, a 82. légi szállítású hadosztály tagjai. Úti céljukat nem nevezte meg, de bennfentes források szerint Kuvaitba telepítik őket.
Esper azt is közölte, hogy készenlétbe helyezik a hadosztály más alakulatait is, amelyeket a következő napokban szintén a Közel-Keletre küldhetnek. Az amerikai hírügynökség meg nem nevezett forrása szerint a létszámuk összességében elérheti a 4 ezer főt is. Irakban jelenleg 14 ezer amerikai katona állomásozik.
Az év végét a floridai birtokán töltő elnök egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ő nem akar háborút Iránnal. Trump szerint Irán az egyértelmű felelős a Bagdadban történtekért, és pár órával korábban kijelentette, hogy Teherán drágán megfizet értük. E kijelentése miatt kérdezték a háború lehetőségéről.
Kedden a kínai külügyminiszter iráni kollégájával találkozva egyértelműen a Trump-kormányzat külpolitikáját bírálta anélkül, hogy az Egyesült Államokat megnevezte volna.
Az iráni külügyminiszter, Mohammad Dzsavád Zaríf pedig, aki oroszországi látogatásról érkezett a kínai fővárosba, újságírók előtt megerősítette: Teherán és Peking továbbra is védelmezni fogja nemzeti érdekeit, fel fog lépni a monopolhelyzetre való törekvés ellen, a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó alapelvek érvényesüléséért.
Az iráni külügyminiszter pekingi látogatása előtt Irán, Kína és Oroszország haditengerészete először folytatott közös hadgyakorlatot.
Kína és Oroszország is aláírta Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Németországgal és az Egyesült Államokkal együtt a 2015-ben létrejött hathatalmi megállapodást, melynek értelmében feloldották az Iránnal szemben elrendelt szankciókat, amiért cserébe Teherán korlátozta atomprogramját. 2018-ban azonban az Egyesült Államok kilépett a megállapodásból – Kína éles kritikáját váltva ki ezzel –, és súlyos gazdasági szankciókat vetett ki Iránra, megakadályozva, hogy külföldön nyersolajat értékesíthessen.
Teherán ezután, a nyugati hatalmak bírálatai ellenére, fokozatosan elkezdte érvényteleníteni az atomalku rá vonatkozó korlátozásait. Peking és Moszkva azonban Washingtonra hárította a felelősséget mindezért.
Keng Suang kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Kína továbbra is azon dolgozik, hogy fennmaradjon a 2015-ös megegyezés. A szóvivő ezúttal is az Egyesült Államok kilépését és az Irán elleni amerikai szankciókat jelölte meg az iráni atomprogramot övező feszültség forrásaként, és a megállapodás minden résztvevőjét a megállapodás betartására szólította fel.
