Túl szigorúak a magyar bírósági ítéletek? Soros emberei ezt állítják

A Magyar Helsinki Bizottság elengedne rabokat, enyhébb büntetéseket javasol, eközben Brüsszel fizette a Soros-szervezet börtönmonitorig kampányát . Amúgy az a nagy kérdés legyen-e merülőforralója a raboknak?

A Soros-hálózathoz tartozó Magyar Helsinki Bizottság 2015. decemberi közleményében arról számolt be büszkén, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt. Az összesen négy döntésből származó kártérítések általában 2,5 millió és 9 millió forint között változtak, illetve a Soros-szervezet arra is rámutatott, hogy hogy több ezer eljárás van folyamatban az „Európa legzsúfoltabb börtönrendszerével bíró” Magyarországgal szemben a rossz körülmények és a hazai jogorvoslat hiánya miatt – olvasható a Tűzfalcsoport legújabb bejegyzésében.

Enyhébb ítéletek, kevesebb fogvatartott

A Helsinki Bizottság szerint az lenne helyes, hogy:

alakítsanak ki egy mechanizmust, amely alapján bírósági döntéssel lehetőség nyílik egyes („csekély súlyú bűncselekmények miatt elítélt”) fogvatartottak szabadon bocsátására, ha a börtönök telítettsége meghaladja a 100%-ot – jelenleg több, mint 120% ez az arányszám;

képezzék, érzékenyítsék a bírákat és ügyészeket, hogy a szabadságelvonást valóban csak végső eszközként alkalmazzák;

csökkentsék az elzárással fenyegetett szabálysértések számát;

illetve szerintük szabadságelvonás helyett házi őrizet kellene.

A Soros-szervezet hivatkozik arra is, hogy az ENSZ egy munkacsoportja szerint a jogszabályi rendelkezések ellenére például az előzetes letartóztatás alkalmazása inkább „mindent megelőző”, mint végső eszköz. Talán ez inspiriálta Soros-szervezetet, amikor 2013-ban azért aggódott, hogy lesz-e merülőforralója a raboknak, vagy tudnak-e megfelelően TV-t nézni.

Akik megbánták „bestiális bűnüket”, ne üljenek életük végéig a hűvösön

A hazai börtönviszonyok iránti élénk érdeklődés mellett a Magyar Helsinki Bizottság „szemet vetett” a bírósági ítélkezési gyakorlatra is – 2009 márciusában az Alkotmánybírósághoz fordult és indítványozta, hogy mondja ki az akkor hatályban levő Btk. tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét a taláros testület, azok egyidejű megsemmisítése mellett.

A Magyar Helsinki Bizottság a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel szemben pedig úgy érvel, hogy esélyt kell adni annak a szabadulásra, aki valóban megbánta és megbűnhődte saját korábbi bestiális bűneit, aki megváltozott, aki más ember lett.

Brüsszel fizette

A Magyar Helsinki bizottság az eddig megismerhető legutóbbi adat szerint 2018-ban a mérleg szerinti bevétele 457.(millió) 417.709 Ft. volt. Összehasonlításképpen például a Magyar Szocialista Párt 2017. évi normatív párttámogatása 423.944.336 forintot tett ki. Ráadásul jó üzlet a strasbourgi pereskedés.

Ripost hírek