A Heves megyei országgyűlési képviselő, Horváth László kiposztolta a Facebookon, hogy titkos „ messengercsoportok” miképpen manipulálják azokat a romákat, akiknek milliókat kéne hogy kifizessen a Soros-szervezetek által beperelt önkormányzat.
Ezt posztolta:
A most közzétett, a titkos csoportból származó üzenetek alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni, és kérdéseket kell feltenni:
1. Eddig tagadták, mégis létezik megállapodás, szerződés a cigány családok és a Soros György által támogatott alapítvány között, hiszen „a rendbontókat” ennek felmondásával fenyegetik meg. Kérdés, hogy ez a megállapodás, szerződés miről szól, biztosít-e anyagi hasznot az alapítvány számára, és ha igen, akkor a 100 milliós kártérítési összegből milyen mértékűt?
2. Az alapítvány képviselője tudatosan provokatív kártérítési javaslatra, például házvásárlásra buzdítja az érintetteket.
3. Érdemi egyeztetés és párbeszéd helyett alkudozásra, egyezkedésre akarja rávenni a romákat a minél nagyobb anyagi haszon reményében.
4. Az alapítvány befolyásolja a helyi kisebbségi önkormányzatot is.
5. A tudatosan lopott jobbikos elköszönés (Szebb jövőt!) Gyöngyöspatán ebben az ügyben minimum sértő és cinikus.
Az alapítvány képviselőjének önleleplező üzenetei – amelyeknek egyelőre csak egy részét hoztuk nyilvánosságra – bizonyítják, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány politikai céljai, és a pénzszerző akció sikere érdekében felhasználták, kihasználták, fenyegetik, zsarolják és eszközként kezelik a cigány családokat. Az is kiderült, hogy a gyöngyöspatai romákat csak addig tekintették partnernek, a szegregációs ügy csak addig érdekelte őket, amíg Magyarországra a rasszista jelzőt rá tudták sütni.
Várjuk az alapítvány válaszát arra a kérdésre, hogy milyen megállapodást, szerződést kötöttek a gyöngyöspatai romákkal, és arra is, hogy a politikai haszon mellett hoz-e nekik anyagi hasznot is a szegregációs biznisz?
Roppant tanulságosak a képviselő bejegyzése alatti kommentek is.
„A szellemi fogyatékos gyerekek elkülönített oktatását mindenki természetesnek veszi. Amikor a társadalom többségébe beilleszkedni képtelen, vagy nehezen beilleszkedők oktatását elkülönítve, a felzárkózásukat , beilleszkedésüket elősegítő módon próbálják megoldani az meg rasszizmus. Pedig a probléma gyökere azonos. Ezért képmutató és gyalázatos bírálni azokat az iskolákat, melyek ezt a problémát megpróbálják kezelni.”
„A speciális nevelési igényű / SNI/ gyermekek oktatását önálló intézményi keretben nem mínősíti szegregált oktatásnak egy ország se a világban ! Sajnos nem vagyok képbe de biztos vagyok abba hogy a gyermekek nagy része bele esik ebbe a kategóriába hisz pl ha valaki 8 év alatt nem tud írni az igen erősen SNI kategória!Ha a dolog anyagi részét nézzük az oda járt gyermekek 8 éven át felügyeletet fűtést világítást kaptak, a tanárjaik fizetést és az intézményt használták! Egy ft. se jár nekik, hisz mellette még az állam gondoskodott a családi pótlékról és az egészség biztosításukról! Az állam tette a dolgát...”
Persze, hogy csak pénzt fogadnak el. Egyrészt miből fizetnék ki a magyargyörgyöket, másrészt legalább egy hétig kellene dáridózni a zsákmányból, és az sokba kerül.
Kilóg a lóláb, ha a tanulás-tanítás miatt „elszenvedett” hátrányok kártalanítására ítélték a pénzt, akkor eleve szóba sem jöhet(ne) ház, jogosítvány megszerzése, meg egyéb javak vásárlása...fura, hogy az ítéletben ezt nem kötötték ki. A segítő alapvítványt csak a lóvé megszerzése érdekli és nem az, hogy tanulási lehetőséget kapjanak, kárpótolva a korábbiakat....Milyen érdekvédő az ilyen?
Századvég-felmérésMindeközben a Századvég megvizsgálta a lakosság álláspontját ebben a kérdésben. A kutatás szerint az amerikai milliárdoshoz, Soros Györgyhöz köthető NGO-k közreműködésével indult eljárásokról negatívan vélekednek a magyar választók: a megkérdezettek több mint háromnegyede (78 százalék) nem osztja az említett NGO-k álláspontját a kártérítések jogosságáról, és mindössze a 14 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra. A jobboldali szavazók 86 százaléka és a középen állók közel háromnegyede (73 százalék) elutasítja a jogvédő szervezetek által folytatott kártérítési gyakorlatot, az eltérően vélekedők aránya e közegekben 7 és 19 százalék, a véleménnyel nem rendelkezőké 7 illetve 8 százalék. Hasonló arányokat láthatunk a baloldali szavazók körében is: e választók több mint kétharmada (69 százalék) ellenzi a szóban forgó kártérítések kifizetését, ezzel szemben a 23 százalékuk jogosnak véli, 8 százalékuk pedig nem alkotott véleményt ebben a kérdésben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
