Soros emberei százmillióra büntettettek meg egy magyar falut

Százmillió forintot kell átutalnia a jövő hét végéig a Kúria döntése értelmében Gyöngyöspata önkormányzatának és a területileg illetékes Hatvani Tankerületi Központnak több mint öttucatnyi cigány fiatal és családjaik kártalanítására, amiért a helyi általános iskolában éveken át elkülönítve oktatták a roma diákokat, s ezzel megsértették a jogai­kat. Az ügyben a Debreceni Ítélőtábla szeptemberben hozott jogerős határozatot, amely ellen az érintettek a legfelső bírósághoz fordultak, egyúttal fizetési halasztást kértek, ám a beadványukat indoklás nélkül elutasították. Az ítélet végrehajtása viszont a csőd szélére sodorhatja a települést. Horváth László a térség fideszes országgyűlési képviselője szombati sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az önkormányzatnak mint korábbi intézményfenntartónak január 17-ig több mint nyolcvanmillió, míg a jelenlegi fenntartónak, a tankerületnek közel húszmillió forintot kell előteremtenie. – Ez az összeg a helyhatóság saját éves bevételeinek duplája, amely drámai módon érinti a települést – mutatott rá a politikus, egyúttal jelezte: a helyzet megoldásához segítséget kért a kormánytól. A bírósági ítélet – hangsúlyozta a képviselő – sokak igazságérzetével ellentétes, túlzó és zöld jelzést adott a Soros-hálózat pénzszerző akciójának. Horváth ugyanis attól tart, a döntés precedenst teremet, s szerinte az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által indított eljárásnak eleve ez volt a célja. – A Soros-hálózat által támogatott szervezet biztosította a hosszas jogi procedúrához szükséges feltételeket, így a jogi képviseletet is, hogy elérjék a szegregáció beárazását – fogalmazott. Az ügy előzményeiről szólva elmondta: az elkülönített oktatás több éven át jellemezte a helyi iskola pedagógiai gyakorlatát „egy rendkívül feszült, az intézmény mindennapi életét durva erőszakkal megfertőző” időszakban. A tantestület ebben a kényszerhelyzetben rossz választ adott, ám akkor ez tűnt a helyzet kezelésére egyedül alkalmas megoldásnak; a 2011–2012-es tanévben lezajlott fenntartóváltást követően a diákok elkülönítése fokozatosan megszűnt – tette hozzá. A Sors György Nyílt Társadalom Alapítványok Hálózata által éveken át bőkezűen támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak több hasonló akciója is volt az elmúlt években. A legnagyobb visszhangot a huszártelepi görögkatolikus iskola elleni, belföldön sikertelen hadjáratuk keltette, hiszen ott az egyház és a humántárca akkori vezetője, Balog Zoltán mellett a szülők és a roma vezetők egy részével egy­aránt szembekerültek. Kaposváron viszont sikerült elérniük a Pécsi utcai általános iskolát.

Az alapítvány tevékenységét akkoriban az Országos Roma Önkormányzat elnöke is elítélte. A Magyar Időknek úgy nyilatkozott: „Azok a szervezetek, amelyek ezekben az ügyekben felszólaltak, nem a cigányság képviselői. Csak a botránykeltésben érdekeltek. Sajnos időnként eredményesek, mint a kaposvári iskola ügyében. Jómagam Balog Zoltán miniszter úrral értek egyet, aki kiállt a huszártelepi iskola mellett. Mert mi az, hogy szegregáció? Miért rossz az, ha helyben van az iskola, ha valami pluszt ad a gyereknek, ha segíteni akar neki leküzdeni azt a hátrányt, amit otthonról örökölt? Mi a rossz abban, ha a gyerek, a szülők, a pedagógus és egy település vezetése egyetért abban, hogy milyen oktatást, milyen iskolát akar? Szerintem a döntést nem az úgynevezett jogvédőknek kell meghozniuk, hanem azoknak, akik érintve vannak. A hangzatos jelszavak helyébe a tetteket, az életszerű együttműködést kellene állítani, és ez az, amit ezek az iskolák megtettek.”