Magyar találmány segít az aszály elleni védekezésben

A talaj nedvességtartalmát megőrző, komplex technológiát dolgoztak ki magyar szakemberek. Az intenzív mezőgazdasági művelésben alkalmazott vegyszerek miatt a termőtalajok szervesanyag-tartalma lecsökkent, ami a világon mindenhol jelentősen növeli az aszálykárokat.

A magyarországi körülmények között is több víz párolog ki a talajból, mint amennyit a növények felvesznek. Ennek az intenzív kipárolgásnak alapvetően az az oka, hogy a talajok minősége leromlott. Kevés bennük a szerves anyag, kevés a humusztartalom, és ezért a párolgó képességük nagyobb” – mondta Vattay Antal, a Water & Soil ügyvezetője az M1 Magyar gazda című műsorában.

Hazánkban a Homokhátságot érinti leginkább az aszály

„A Homokhátság félsivatagos területnek számít már, és a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy tegyünk valamit a negatív folyamat megállítására, amely komolyan halad előre” – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

A homokhátsági bemutató projektben a térségből származó talajt üvegházi körülmények között három készítménnyel kezelték, majd megvizsgálták a nedvességmegtartását. Az egyik egy talajkondicionáló készítmény, amely a párolgást csökkenti.

Vattay Antal elmondta: „azzal, hogy megfogjuk a talajokban a nedvességet, két dolgot érhetünk el. Öntözéses körülmények között azt, hogy

30–50 százalékkal kevesebb öntözővízre van szükség.

Nem öntözéses körülmények között pedig azt, hogy körülbelül 8–28 százalék közötti terméstöbblet érhető el.”

Hormont termelő talajalga

Van egy speciális brassinosteroid nevű hormon, ami a növények számára egy abiotikus stressztűrést növelő hormon. Rájöttünk, hogy ha ezt különböző, szerkezetét vesztett talajokon használjuk, ez lehet, homoktalaj, de lehet mészlepedékes csernozjom is, segíti a talajnedvesség megtartását, és ezáltal akár a szél- vagy a vízeróziót is gátolja – ismertette Kutasi József, az Albitech Biotechnológiai Kft. ügyvezető igazgatója

Az algával átszőtt talaj egészségesebb,

kisebb a nehézfémtartalma, nagyobb benne a szerves anyag aránya, kedvező életfeltételeket biztosít a talajbaktériumoknak.

„Egy olyan élettér a többi mikroszervezet számára, amelyik az életműködést támogatja, illetve a talaj nedvességét megtartja, fölhasználja. Szaporodnak, fonalas formába rendeződő sejtekről beszélünk, ami átszövi 15–20 centi vastagságban a termőtalajt” – mondta Daoda Zoltán, az Agro.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója.

„Egy hektárra 50–100 kilónyi nagy hozzáadott értékű biomasszát termel ez az alga, és természetesen, mindenki tudja, hogy az algák fotoszintézissel állítják elő a biomasszát, a szén-dioxidot és a napenergiát használják fel” – tette hozzá Kutasi.

A technológia harmadik eleme egy baktériumkészítmény, amely a talaj egészséges mikrobiológiai összetételét biztosítja. A kísérlet végén a homoktalajban 35 százalékkal magasabb nedvességtartalmat mértek.

„Nagy büszkeség, hogy magyar kutatók, laboratóriumi csoportok képesek ilyen színvonalú munkára, a világon elsőként. És azt gondolom, hogy ez nemcsak Magyarországnak lesz nagyon nagy eredménye, hanem szerte a világban is használhatják majd. A minisztérium azt a célt tűzte ki, hogy a Homokhátság megmentése, megóvása érdekében készítünk egy olyan programot, amelyen ezt a technológiát alkalmazva próbáljuk leszűrni azokat az eredményeket, amelyekkel tovább tudunk lépni” – mondta az agrárminiszter.

A komplex technológia alkalmazásával csökkenthető a kijuttatott szerves trágya, illetve az öntözésre használt víz mennyisége. A kísérleteket a tervek szerint mintagazdaságokban, szabadföldi körülmények között folytatják majd a szakemberek.

Forás: M1, hirado.hu