Az emberek többsége károsnak tartja a „migránsvédő” Soros-szervezeteket

Ahogy a Századvég decemberi elemzése rámutatott, az illegális migráció több milliárdos üzletté vált: az embercsempész szervezetek az anyagi haszonszerzés reményében aktívan részt vesznek az illegális bevándorlás fizikai lebonyolításában, tevékenységüket pedig különböző NGO-k – politikai meggyőződésből – változatos eszközökkel támogatják (fizikai segítségnyújtás, finanszírozás, tájékoztatás).

Régóta ismert, hogy külföldről finanszírozott jogvédő szervezetek különböző tájékoztató akciók formájában – a menekült státusz könnyebb megszerzése érdekében – a magyar hatóságok félrevezetésére buzdítják az ideérkező migránsokat. Többek között egy korábban nyilvánosságra került, rejtett kamerával készült felvétel bizonyítja, hogy az amerikai spekulánshoz, Soros Györgyhöz köthető egyik szervezet képviselői arra ösztönzik a bevándorlókat, hogy üldözött kereszténynek állítsák be magukat.

Egy nyilvánosságra került felvételen az Advocates Abroad nevű migránssegítő NGO önkéntesei arra képezik ki az illegális bevándorlókat, hogy miként tudják kicselezni az EU-s határellenőrzéseket, illetve hogyan tudják áthágni a törvényeinket. Az álcivil szervezet saját bevallása szerint – csak Görögországon keresztül – eddig 15 ezer migránst „segített„ az Európai Unióba. Egy kanadai jobboldali politikai aktivista, Lauren Southern egy olyan dokumentumfilmet tett ki az internetre, mely bemutatja: hogyan működik igazából a migránsbiznisz, a kontinens egyik legérzékenyebb pontján. A felvételen hallható, ahogy Ariel Ricket, a migránspárti NGO vezetője arról beszél: mit kell hazudnia egy illegális bevándorlónak az EU-s határőröknek ahhoz, hogy kedvező elbírálást kapjon. Ariel Ricket a videóban elmondja: sok múlik azon, melyik migráns hogyan „szerepel”, hogyan tudja beadni a határőrnek, hogy ő „csak egy menekült„. Később az NGO-vezető az EASO (European Asylum Support Office – Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal) munkatársait balféknek, idiótának titulálta – utalván arra, hogy mennyire könnyű őket becsapni. Az EASO-nak természetesen – átvitt értelemben – az európai határok védelme a feladata, azaz, hogy olyanok ne jöhessenek Európába, akik nem menekültek. Majd az is elhangzik a felvételen, hogy: annak érdekében, hogy elnyerjék a Görög Ortodox Egyház szimpátiáját, az illegális bevándorlók üldözött keresztényeknek hazudják magukat. S hogy ez a „színjáték” hiteles legyen, Ariel Ricket még azt is megmutatja, hogyan imádkoznak a keresztények. Arról is beszél, hogy érdemes sírni, az külön meghatja a határőröket.

Szintén volt példa kifejezetten illegális bevándorlóknak készült szótárak terjesztésére, amelyekben több európai nyelven szerepeltek olyan állítások, amelyek felhasználása a hatóságok megtévesztésére is alkalmas lehet (például „vannak Németországban élő rokonaim)„. A kutatás szerint a megkérdezettek közel kétharmada (61 százaléka) betiltaná az említett szervezetek tájékoztató tevékenységét, és mindössze 29 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra. Ezzel összefüggésben az illegális migrációt ösztönző jogvédő szervezetek általános megítélése is negatív: tevékenységüket a válaszadók több mint fele (59 százaléka) károsnak véli, és csupán 30 százalékuk tartja hasznosnak.

A magyar választók meghatározó többsége továbbra is kulcsfontosságúnak tartja az embercsempészet elleni küzdelmet: a megkérdezettek 70 százaléka szerint a magyar kormánynak az eddigieknél is határozottabban kellene fellépnie az embercsempész szervezetekkel szemben, míg 26 százalékuk úgy véli, hogy a jelenlegi szintet kell fenntartani. Azok aránya, akik enyhébb fellépést tartanának indokoltnak, 2 százalékra tehető. Látható tehát, hogy a magyarok nem az embercsempész szervezetektől várják a migrációs krízis megoldását.

A kutatás alapján kijelenthető továbbá, hogy össztársadalmi konszenzus figyelhető meg a tranzitzónák szükségessége kapcsán: a válaszadók 86 százaléka szerint ezek elengedhetetlenek az ország biztonsága szempontjából, és mindössze 10 százalékuk áll a megszüntetésük mellett.

Mindezek fényében megállapítható, hogy a magyar választók nem szimpatizálnak a Soros Györgyhöz köthető NGO-k tevékenységével, amely a magyar határvédelem gyengítésére és az illegális migráció ösztönzésére irányulhat. Tovább árnyalja a képet, hogy több külföldről finanszírozott szervezet – ahogy a Századvég januári elemzése rávilágít – a jogszabályi követelményekből fakadó regisztrációs kötelezettségüknek sem tesznek eleget, tevékenységükkel és a rájuk vonatkozó jogi követelmények figyelmen kívül hagyásával a közhasznú jellegük válik kérdésessé.