Székely gyerekek adventi műsora az Országházban

A történelem során az anyaország és Erdély is sok vihart élt meg, Erdély azonban még mindig őrzi kincseit. Ezekből a kincsekből hoztak most a homoródoklándi és székelykeresztúri fiatalok – mondta el köszöntőjében az Országgyűlés elnöke.

Kövér László emlékeztetett arra, a betlehemre lehet úgy is tekinteni, mint hagyományra, szép történetre, amely veretes szavakkal meséli el mindazt, amit őseink hittek, s amelyek szerint berendezték az életüket. Mint hozzátette, a “hitben élők” számára azonban a betlehem tanúságtétel a szerető Istenről, az összetartozásról és arról, hogy a család Istentől megáldott dolog.

Kelemen Levente homoródoklándi unitárius lelkész hangsúlyozta: miként a szent családnak karácsony éjszakáján, úgy a 2004. decemberi népszavazás idején a határon túli magyarok számára sem volt hely a hazájukban, hiába őrizték magyarságukat mintegy száz éven át. Akkor indult el a Tiszteletbeli Székely Mozgalom, amely “sokat tett azért, hogy sokan másként gondolkodjanak”, de maradt még tennivaló – fogalmazott Kelemen Levente.

A homoródmenti Oklánd gyermekcsoport adventi műsorát a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium ének- és zenekara kísérte az Országház Kupolacsarnokában.

Homoródoklánd Székelyudvarhelytől 20 km-re délkeletre, a Kis-Homoród bal partján fekszik, az egykori Homoródi járás székhelye.

Története

A Mogyorós- és a Szilas-patak közti kis nyergen a homoródszentpáli római castrumhoz tartozott őrtorony sáncai láthatók, amit a helyiek Hagymás váraként neveznek. A falutól keletre emelkedik Kustaly vára, amely a 11.-12. századi magyar határvédelmi rendszer része volt. A falu unitárius temploma román kori, a 15.-16. század fordulóján gótikus stílusban átépítették. Mai formáját az 1938-as átépítés során nyerte el. 1910-ben 950 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 565 lakosából 546 magyar, 11 cigány és 8 román volt.