Sokkal kevesebb a szegény ember, mint korábban

Rétvári Bence, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, a megújult márianosztrai faluközpont és a felújított belterületi utak átadása alkalmából tartott projektzáró rendezvényen arról beszélt, hogy a kormány gazdaságpolitikája következtében ma már egyre több pénz jut a kistelepülések fejlesztéseire is. Hozzátette, hogy az ország gazdasági erősödése látható az Eurostat kimutatásaiban is, például a mélyszegénységben élők számának csökkenésében.

Az Eurostat mint az Európai Unió statisztikai hivatala 2010-ben a Magyarországon mélyszegénységben élők számát 407 ezer főben állapította meg, mára kimutatásuk szerint ez a szám 100 ezerre csökkent – közölte az államtitkár.

A Világbank definíciója szerint mélyszegénységben él az az ember, aki naponta 1,90 USA dollárnál (5-600 ft) alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. A jelenség azonban ennél jóval összetettebb, nem mérhető és jellemezhető pusztán a jövedelem alapján. A mélyszegénység fogalmát a következő kritériumrendszer írja körül a legtalálóbban. Eszerint azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a (I) nagyon alacsony iskolázottság és (II) foglalkoztatási ráta, (III) erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, (IV) az ezekből következő súlyos szociális deficit és (V) a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. Ezek mellett megemlíthetjük az egyén és a közösség szociális kompetenciáinak súlyos hiányosságait is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a mélyszegénység nem egyéni probléma vagy jelenség: egész közösségeket, akár településeket érint, hiszen a mélyszegény állapot egyik fő jellegzetessége az egyénéhez hasonlóan szélsőségesen szegény környezet, mely az egyén/család számára semmiféle anyagi vagy szociális támogatást vagy pozitív mintát nem tud nyújtani. Mindezek a tényezők elemi erővel gátolják az egyén harcát a mélyszegény állapot ellen; a kitörés folyamatos külső segítség és támogatás nélkül gyakorlatilag nem megvalósítható.