Migránskérdés: Ebbe most miért keverik bele a gyerekeket?

Jean-Claude Juncker egykori miniszterelnök-helyettese – a Der Spiegel német hírmagazinnak nyilatkozva fenyegetőzött azzal, hogy a fiatal migránsokat be nem fogadó tagállamoktól megvonják az uniós támogatásokat.

A Görögországban szüleik nélkül tartózkodó kiskorú menedékkérők ügye legutóbb Németországban váltott ki politikai vitát: az egyre nagyobb támogatottságú Zöldek követelni kezdték, hogy az úgynevezett kísérő nélküli gyerekeket mentsék ki a zsúfolt és koszos táborokból. Robert Habeck, a Zöldek társelnöke mintegy négyezerre becsülte a szóban forgó gyerekek, főként lányok számát, de ötlete nemcsak a keresztény uniópártok (CDU/CSU), hanem a német liberálisok részéről is süket fülekre talált.

Most a magyar kormánypolitika régi bírálója, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is beszállt tegnapra a görög menekülttáborokban élő kiskorúak­ról szóló vitába.

Asselborn, szerint a 2021–27-es pénzügyi keretköltségvetés kialakításakor nemcsak a jogállamiság kritériumait, de az egyes tagállamoknak a bevándorlás kérdésében mutatott magatartását is figyelembe kellene venni.

Gerd Müller nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszter, a bajor CSU politikusa a helyben való segítségnyújtás mellett kardoskodott, mondván: a gyermekek „kimentése” nem javítana a görögországi menekülttáborok állapotán. A liberális FDP karácsonyra időzített PR-akciónak nevezte a Zöldek felvetését.

Az Európai Bizottság nemrég maga is aggodalmát fejezte ki a görög helyzet miatt, ismét a tagállamok figyelmébe ajánlva, hogy uniós támogatás fejében vehetnek át menedékkérőket Athéntól. A brüsszeli testület ugyanakkor – Asselbornnal szöges ellentétben – kiemelte: e tehermentesítés önkéntes alapon történhet. Tudatták azt is, a bizottság felhívása eddig igencsak korlátozott érdeklődést váltott ki a tagállamokból, nemcsak a sokat bírált közép-európai államok nem jelentkeztek.

Egyre több menedékkérő

Az Európai Unió egészében viszont négy éve először ismét emelkedik a menedékjogi kérelmek száma – jelentette tegnap a Berliner Morgenpost német lap az EU statisztikai hivatala, az Eurostat még nem nyilvános adatai alapján. A január–szeptemberi időszakban valamennyi tagországot együttvéve 473 215 menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal az EU-ban, ami 8,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ez trendfordulót jelent, hiszen a 2015-ös 1,2 milliós csúcspont óta folyamatosan csökkent a kérelmek száma, tavaly például 11 százalékkal – mutat rá a lap. Emelkedést idén mindenekelőtt Franciaországban tapasztaltak, de nagyarányú a növekedés Spanyolországban is. Az EU egészét tekintve az újonnan érkezett menedékkérők legnagyobb csoportját a szíriaiak, az afgánok és a venezuelaiak alkotják.