Egy gimnáziumban beszélt a környezetvédelemről a köztársasági elnök

Mindenkinek, magánemberként és közösségként is tennie kell – jelentette ki Áder János.

Az államfő diákoknak tartott ötvenedik előadásában rámutatott: orvosként, mérnökként, közgazdászként, informatikusként vagy tanárként olyan kihívásokra kell majd hatékony, olcsó és fenntartható választ találniuk a hallgatóknak felnőttként, amelyek már most jelen vannak a világ mindennapjaiban. Ilyen az ivóvíz biztosítása, az energia-előállítás, -tárolás, vagy az aszály hatásainak kivédése.

A feladat a körforgásos gazdaság megteremtése, ahol a keletkezett hulladékra nem szemétként, hanem nyersanyagként tekintünk – fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy fontos egyéni lépés az is, ha kevesebb műanyagot használunk a mindennapokban, csökkentjük otthonunk hőmérsékletét, akár csak egy fokkal is, vagy egy liter vízzel kevesebbet fogyasztunk egy nap.

A fenntartható szemléletet tovább adásával teszünk a bolygónk védelme érdekében, így van esély arra, hogy ne reménytelen helyzettel nézzenek szembe az unokáink. A köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy megőrizzük azt a természeti környezetet, ami most körbevesz minket.

Áder János előadásában kitért arra is, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja még soha nem volt ilyen magas a légkörben az emberi faj megjelenése óta, mint ma. Ugyanígy a népesség növekedése sem volt még ilyen mértékű. Jelenleg mintegy 7,7-7,8 milliárd ember él a Földön, azonban 2050-re már a tízmilliárdhoz fogunk közelíteni.

Hangsúlyozta, hogy 1980 óta folyamatos a túlfogyasztás a bolygón, jelenleg az egy év alatt megtermelt mennyiség 1,7-szeresét fogyasztjuk el.

  Klímasemlegesség 2050-re Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat, ebben fontos szerepet játszik a paksi atomerőművi új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés – mondta Áder János korábban. Az államfő kifejtette: Paks-2 felépítésével és a naperőművi kapacitások folyamatos bővítésével Magyarországon az áramtermelés több mint 90 százaléka 2030-ra szén-dioxid-mentessé válik. A közlekedés zöldítéséről elmondta, hogy a 25 ezernél nagyobb lakosságú városokban csak elektromos buszok állnak majd forgalomba a kormány döntése alapján. A köztársasági elnök szerint az iparban, főként a cementiparban, a vaskohászatban és a gumigyártásnál van szükség technológiaváltásra a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Áder János kiemelte, hogy Magyarország az elmúlt 100 évben duplájára növelte az erdőterületek nagyságát. Az erdősültség szintjét tovább akarják növelni, hogy a jelenlegi 22-23 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2050-ig. A fosszilis energiahordozók kivezetésével szemben gyakran elhangzik érvként, hogy ez a döntés gazdasági visszaeséssel társul – mondta az államfő, hozzátéve: Magyarország azonban az egyik példa, amely cáfolja ezt a nézetet. Ismertetése szerint 1990-hez képest Magyarországon 7 százalékkal csökkent az energiafelhasználás, 32 százalékkal mérséklődött az üvegházhatású gázok kibocsátása, eközben az ország GDP-je 47 százalékkal emelkedett. Ezeket az adatokat vizsgálva felmerül, hogy a kibocsátás csökkenése a szocialista nagyipar összeomlásával hozható kapcsolatba – jegyezte meg az államfő. Ellenérvként hozva fel, hogy 2000-hez képest Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, miközben az ország GDP-je 29 százalékkal nőtt.