Ausztria lakosságának egyötöde más országban született: Vészforgatókönyv

Ausztriában 1,7 millió olyan ember él, aki más országban született; ez az osztrák lakosságnak csaknem egyötöde (19,5%) – derül ki az Osztrák Integrációs Alapnak (ÖIF) szombaton az osztrák sajtóban közzétett statisztikájából.

Az Ausztriában élő, migrációs hátterű lakosság több mint fele (53,6%) más országból, Bosznia-Hercegovinából (168 500 fő), Törökországból (159 700), Szerbiából (143 200), Szíriából (48 500) vagy Afganisztánból (43 100) származik.

A bevándorlók – az osztrákokkal szemben – a nagyvárosokat részesítik előnyben – míg az osztrákok egyharmada, addig a migránsok kétharmada választja lakóhelyéül a várost. Ők a fővárost kedvelik a legjobban (40 százalékuk, összesen 688 900 ember költözött Bécsbe), minek eredményeképpen tízből négy bécsi lakos migrációs hátterű.

Felső-, illetve Alsó-Ausztriát is sokan kedvelik: ezeket a tartományokat a migránsok több mint tíz-tíz százaléka (231 300, illetve 214 800 fő) választotta. A vidéki városok közül Salzburgot (32 százalék), Welst (31,3 százalék) és Innsbruckot (30,8 százalék) választották legtöbben lakhelyül.

Bécsben a 15. kerületben (Rudolfsheim-Fünfhaus) a legmagasabb a külföldiek aránya (48 százalék), a 20. kerületben (Brigittenau) valamivel kevesebben vannak (45 százalék); míg az ötödik kerület (Margareten) áll a harmadik helyen (44 százalék). Bécsben minden második tanulónak nem német az anyanyelve. A 2017/18-as tanévben 1,1 millió tanulót tartottak nyilván, és több mint egynegyedük (26%) nem a németet használja, viszont a közép- és műszaki iskolákban a tanulók háromnegyedének nem német az anyanyelve.

Az ország más részeinek közép- és műszaki iskoláiban a tanulók egyharmada nem németül kommunikál. A munkanélküliség csökkent: míg 2018-ban 6,7%, addig az azt megelőző évben 7,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Tavaly a migránsok 11,8 százaléka, míg Bécsben 17,4 százaléka volt munkanélküli.

A politikus szerint Alsó-Ausztriában akkor lesz szükség a vészforgatókönyvre, ha országosan tovább megnövekszik a beadott menedékkérelmek száma. Ausztriában havonta mintegy ezer menedékkérelmet bírálnak el; hogyha ez a szám megduplázódna vagy akár megháromszorozódna, akkor „meg kellene nyomnunk a vészgombot”, vagyis meg kell valósítanunk a vészhelyzet esetére kidolgozott tervet – fogalmazott a szabadságpárti politikus. A gyakorlatban ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a menedékkérők számára szállásokat kellene biztosítani, részben a privát szállásadók, részben az NGO-k, részben pedig a tartomány segítségével; de ki kell venniük részüket a munkából a segélyszervezeteknek (Caritas, Diakonie) is. Szükség esetén Alsó-Ausztria tartomány a helyi üzemeltetőkkel közösen is létesíthetne hotspotokat, illetőleg szálláshelyeket. „Alsó-Ausztria minden eshetőségre felkészült” - fogalmazott Gottfried Waldhäusl. A vészforgatókönyvet három különféle eshetőségre dolgozták ki; a menedékkérők számától függne, melyik terv lép életbe. Így például az első számú intézkedést akkor alkalmaznák, ha három-négyezer plusz férőhelyre lenne szükség, ez 40-50 ezer eurós plusz költséggel járna; a kettes számú tervezetet akkor léptetnék életbe, ha öt-hatezer plusz szálláshelyre lenne szükség; ez 60 millió eurós plusz kiadással járna; a hármas számú, legsúlyosabb tervezet alkalmazását pedig akkor rendelnék el, ha a 2015-16-os menekülthullámhoz hasonlóan – 15 ezer menedékkérő érkezne