A városok döntő többségében változatlan a helyzet

A megyei jogú városokat nem számítva, a tízezer lélekszám feletti települések csaknem hatvan százalékában kormánypárti vagy a Fidesz-KDNP által támogatott polgármesterek dolgozhatnak a 2019 és 2024 közötti ciklusban – derült ki a lap elemzéséből.

Ebből a 74 településből öt helyen egyelőre nincs többségük a polgári erőknek, kérdés, hogyan tudják majd megszerezni a döntésekhez a támogatást. A Baranya megyei Komlón Polics József (Fidesz-KDNP) nyerte el a polgármesteri széket, de a tizenkét fős testületbe rajta kívül csak négy kormánypárti képviselő jutott be, míg a helyi ellenzéket tömörítő Komló Összeköt Egyesület hét mandátumot szerzett. Valamivel könnyebb helyzetben van Basky András (Fidesz-KDNP) polgármester a Bács-Kiskun megyei Lajosmizsén, ahol a kormánypártoknak és az ellenzéki civil szervezetnek is hat-hat mandátuma van.

Hasonló a helyzet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúron is, ahol Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármesternek kell feloldania a patthelyzetet, hiszen a kormánypártok és a Tegyünk Együtt Közösségünkért Egyesület színeiben is hatan jutottak be a képviselő-testületbe. Hajdúnánáson Szolláth Tibor Zoltán (Fidesz-KDNP) került szorult helyzetbe, hiszen a kormánypártok és az ellenzéki összefogás is hat mandátumot szerzett.

Nehéz dolga lesz a Pest megyei Törökbálinton Elek Sándornak (Fidesz-KDNP) is, aki ugyan elnyerte a polgármesteri széket, de rajta kívül csak négy kormánypárti képviselő jutott be a testületbe.

Míg a tízezer lélekszám feletti – nem megyei jogú – városok közül öt helyen Fidesz-KDNP-s polgármestereknek lesz nehéz vagy akár lehetetlen többséget kialakítaniuk a helyi képviselő-testületben, máshol pedig éppen a kormánypártok tarthatják majd sakkban az ellenzéki településvezetőt. Mohácson, ahol Szekó József korábbi polgármester, kormánypárti jelölt szeptember 27-i halála miatt egyetlen aspiráns, az MSZP-s Csorbai Ferenc szállt ringbe a településvezetői székért, nyolc Fidesz-KDNP-s politikus szerzett mandátumot az egyéni körzetekben, így a kormánypártok birtokolják a mandátumok kétharmadát.

A Pest megyei Cegléden a független Csáky András ugyan legyőzte Takáts Lászlót (Fidesz-KDNP), de a testületben így is a kormánypárti tagok lesznek jelentős többségben. A püspökladányi és a pilisi, tizenkét fős képviselő-testületbe is hat Fidesz-KDNP-s képviselő jutott be, így nem lesz könnyű dolguk a megválasztott, papíron független polgármestereknek.

Kifejezetten érdekes helyzet állt elő a Pest megyei Dabason, ahol a Fidesz mind a nyolc körzetben állított jelöltet, míg a KDNP hatban, ellenzéki aspiráns nem volt. A kormánypártok így hat körzetben kizárólag egymással versenyeztek, míg két helyen már az első leadott érvényes szavazat leadásakor megvolt a fideszes győztes. A dabasi választásnak végül az lett az eredménye, hogy a tizenkét fős testületbe kilenc fideszes és három KDNP-s politikus került be.

Jászberényben vasárnap Budai Lóránt (Közösen Jászberényért Egyesület) 3909 szavazatot szerzett a polgármester-választáson, míg a Fidesz-KDNP-s Szabó Tamás 3895-öt. A szűk, tizennégy voksnyi különbség miatt a Fidesz a szavazatok újraszámolását kérte, ami még nem fejeződött be. Ha marad az eredeti végeredmény, akkor a város első emberének nem lesz többsége a tizenöt fős testületben, mert oda Dobrán Gyula (Mi Hazánk) és hét Fidesz-KDNP-s jutott be. Ha az újraszámolás után megváltozik a végeredmény, akkor Szabó Tamásnak meglesz a többsége.

A legtöbb eddig regnáló polgármester folytatja a munkát a tízezer lélekszám feletti – nem megyei jogú – városokban, de akad olyan, aki több ciklus után vérzett el. Ilyen például Szabó Loránd, aki 2002-től 2009-ig – ebből három évig az MSZP és az SZDSZ támogatásával –, majd 2010-től 2019-ig állt Dombóvár élén, de most kikapott a Fidesz-KDNP-s Pintér Szilárdtól.

Mint ismert, a Fidesz-KDNP a megyei közgyűlésekben többséget szerzett a vasárnapi önkormányzati választáson, a lehetséges 381 mandátumból összesen 251-et besöpört. A kormánypártok fölényét jól mutatja, hogy az összes többi párt és szervezet mindösszesen 130 mandátumot kapott, ez alig több, mint az összes képviselői helyek harmada.

Az ellenzéki pártok közül a DK volt a legsikeresebb, a Gyurcsány-párt önállóan 33 mandátumot szerzett, míg a Jobbik 29-et, a Momentum pedig 27-et. A megyei közgyűlésekben az MSZP hatalmas térvesztést szenvedett el, mert amíg a szocialistáknak 2014-ben ötven mandátum jutott, ezúttal önállóan csupán tizenkettőt kaptak úgy, hogy hat helyen egyetlen képviselőjük sem lesz.

A huszonhárom megyei jogú városból tizenháromban a Fidesz-KDNP, illetve a pártszövetség által támogatott jelöltek győztek, míg tíz településen az ellenzéki aspiránsok szerezték meg a polgármesteri széket.

Tették ezt annak ellenére, hogy a kormánypártok jelöltjei szinte minden településen több szavazatot szereztek, mint 2014-ben. A megyei jogú városokban a kormánypárti jelöltek közül a legtöbbet, 34,43 százalékot a zalaegerszegi polgármester, Balaicz Zoltán javított öt évvel ezelőtti eredményén.