A budapestiek kétharmada támogatja a Városliget fejlesztéseit

Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa az MTI-nek azt hangsúlyozta: a kutatás bizonyítja, hogy amennyiben a Liget Budapest Projekt valós tartalmi elemeiről és céljairól kérdezik meg őket, akkor a budapestiek döntő többsége egyetért a projekttel és támogatja annak megvalósítását.

Emlékeztetett arra: a projekt alapvető célkitűzése, hogy a park évtizedek óta elhanyagolt zöldfelületét rehabilitálja és a zöldfelületek nagyságát a Városligeten belül – a feleslegesen lebetonozott területek feltörésével – a mostani 60 százalékról 65 százalékra növelje és ezzel együtt valósítsa meg a már több mint száz éve ott lévő számos épület felújítását és az új kulturális intézmények létrehozását.

„A Liget Budapest Projekt keretében megépíteni tervezett épületek Budapest új jelképei lesznek, és a már eddig átadott projektelemekhez hasonlóan mindenki örömmel fogja használni őket. Visszaigazolja ezt a jelenlegi kutatás is, mely alapján a projekt valamennyi új épülete elnyerte a fővárosiak nagy többségének a tetszését” – fogalmazott Baán László.

Visszatérhet a századfordulós hangulat

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a Liget Budapest Projekt ma Európa legnagyobb kulturális városfejlesztése, amely a budapestiek egyöntetű véleménye alapján nemcsak a Városligetre lesz pozitív hatással, hanem Budapest és Magyarország nemzetközi megítélését is új szintre emeli majd.

– A közvélemény-kutatás eredménye jelzi, hogy a budapestiek döntő többsége támogatja, hogy a Liget Budapest Projekttel az a századfordulós, pezsgő, polgári hangulat térhessen vissza a parkba, amikor a Városliget egyet jelentett a minőségi kikapcsolódással, belsejében pedig tökéletes harmóniát alkotott a természet és az intézmények – mondta a vezérigazgató.

Ezért újítják meg a Liget karakterét adó épületeket – a Szépművészeti Múzeumot , a Millennium Házát – és emellett lepusztult és már lebontott régi épületek vagy lebetonozott parkolók helyén új, kortárs épületeket is létrehoznak, amelyekben olyan fontos nemzeti gyűjtemények kapnak majd helyet, mint a Néprajzi Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza és a Magyar Innováció Háza.