Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostSzámos programot indított a kormány a foglalkoztatás növelésére; elsődleges cél, hogy az álláskeresőket, a közfoglalkoztatottakat és az inaktívakat juttassák munkához, hiszen ők adják a munkaerő-tartalék döntő részét.
Erről Bodó István államtitkár beszélt.
Hozzátette, miközben egyre több nyugdíjas dolgozik, a 30 év alattiak munkanélküliségi rátája is 10 százalék körül alakul.
Egy másik fontos munkaerő-tartaléknak a kisgyerekes anyák táborát nevezte. A körükben szintén trendfordulás van; ma már a legtöbb kismama a gyermek kétéves kora körül elgondolkozik a munkába álláson, míg korábban sokan kivárták a három esztendőt – mondta.
A kismamák elhelyezkedéséhez a családvédelmi akcióterv két oldalról is segítséget nyújt: a nagyszülői gyeddel és a bölcsődei férőhelyek számának növelésével. A tervek szerint 2022-ig 70 ezer bölcsődei férőhelyet alakítanak ki, addig pedig az állam havi 40 ezer forinttal támogatja a magánintézmények igénybevételét – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, november végéig több mint 1200 szülő élt ezzel a lehetőséggel.
Bodó Sándor szerint a távmunka és a részfoglalkoztatás területén még van hova fejlődni. A részmunkaidőben dolgozók aránya 4 százalék, miközben az uniós átlag 20 százalék. Ugyanakkor változtatni kellene azon a szemléleten, hogy a munkaadó szereti látni a dolgozót munkavégzés közben.
Az „eldugott” állások felkutatásának tavaly indult munkaerőpiaci reformjáról közölte, az induláskor 50 ezer ember elhelyezése volt a cél, mostanra azonban már tizenöt megyében 60 ezer embernek találtak munkát a járási munkaügyi hivatalok. Jövőre indul a program utolsó része Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében, illetve Budapesten – tájékoztatott.
A jövő évi kilátásokat érintő kérdésre elmondta: arra számítanak, hogy stabilan 4,5 millió felett lesz a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliségi ráta 3 százalék közelében marad. Tovább csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma, miközben egyre több külföldön dolgozó magyar térhet haza – mondta.
A dolgozni vágyó nyugdíjasok számára örömhír, hogy 2020. július 1-jétől a nyugdíj mellett bármilyen engedélyezett jogviszonyban (nem csak a Munka Törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban) végzett munkával szerzett keresetük mentesül minden járulékfizetési kötelezettség alól egy új törvényjavaslat szerint. Idén január 1-jétől ugyanis azok a nyugdíjasok mentesültek a járulékfizetés alól, akik a nyugdíjuk mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgoztak. A járulékmentességnek köszönhetően így őket összesen 18,5%-kal magasabb nettó összeg illeti meg munkabérként, mint egy aktív korú munkavállalót. A munkaviszonyban nyugdíjast foglalkoztató munkáltató is mentesül a nyugdíjasnak fizetett munkabér teljes összege után a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól, ennek következtében 19% megtakarítást realizálhat.
