Lenyűgöző új-régi emlékmű a Kossuth téren: A Nemzeti Vértanúk

Korabeli fényképek, dokumentumok alapján rekonstruálták az 1934-ben felavatott Nemzeti Vértanúk Emlékművét, amely újra az eredeti helyén, a róla elnevezett téren emlékeztet történelmünk egy évszázaddal ezelőtti sötét epizódjára.

A most újraalkotott Nemzeti Vértanúk Emlékművét, a vörösterror áldozataira emlékező alkotást – először 1934. március 18-án avatták fel Budapesten a Vértanúk terén, majd 1945 szeptemberében a kommunista martalócok ledöntötték. és módszeresen szétverték.

A Nemzeti Vértanúk emlékműve, eredeti formájában

Az oszlopra 1936-ban települések szerint rendezett névsorban vésték fel 497 vértanú nevét, majd 1942-ben az elcsatolt, és az első és második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerült területek áldozatainak nevét is.

Az 1934-től mindössze 11 évig álló Nemzeti Vértanúk Emlékművét korabeli fotók, dokumentumok alapján alkotta újra Elek Imre szobrászművész. Az 1919. március 21-én deklarált magyarországi Tanácsköztársaság diktatúrája alatt elhurcolt áldozatoknak, elhunytaknak, valamint az 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István miniszterelnöknek emléket állító alkotás teljes építészeti újratervezését elvégezte.

Az emlékmű másik oldalára a sárkánnyal küzdő férfi alakja alatt ma a következő felirat áll, ami eltér az eredeti felirattól:

„A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben.”

A Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatásán Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is részt vett. Kövér László az V. kerületi Vértanúk terén úgy fogalmazott:

Mi, magyarok – akiket a kommunisták bűnös népnek neveztek, s akiket szellemi, politikai örököseik ma is annak tartanak – nem hagyjuk beteljesedni az ellenünk elkövetett bolsevista bűnöket.

A százegy éve ezen a napon meggyilkolt Tisza István miniszterelnökre is utalva kijelentette: ma a politikai terror áldozataira emlékezünk.

Volt miniszterelnökre és volt házelnökre, katonákra és polgári személyekre, értelmiségiekre és kétkezi munkásokra, földművesekre, férfiakra, nőkre és gyermekekre, magyarokra, és mindazon zsidó, német és egyéb származású honfitársainkra, akik 1919-ben osztoztak a magyar áldozati sorsban

– mondta a házelnök. A Tanácsköztársaságról azt mondta: a Tisza István meggyilkolásával színre lépő új hatalom nem pusztán a háborús vereség következménye. Az avatásról Orbán Viktor Facebook oldalán egy videót is közzétett.

A 133 nap története olyan tragikus magyar polgárháború következménye volt, – mondta Kövér László, – amelyet magyar földön született, magyar anyanyelvű, többnyire magyar nevet viselő emberek vívtak nemzettársaik ellen; olyan polgárháborúé, amelyben az Istent, a hazát, a nemzetet és a családot tagadó emberek kíséreltek meg leszámolni az istenhívő, hazaszerető és a nemzetet szolgáló, életüket több ezer éves civilizációs parancsokhoz igazítani törekvő honfitársaikkal. Kövér László szavai szerint a nemzetköziséget hirdetők kezet emeltek a nemzet mellett jóban-rosszban kitartókra. Ebben a polgárháborúban a fizikai erőszak kezdő lövését ugyan Tisza István gyilkosai adták le, de szellemi erőszaktétellel kezdődött, még a XIX. század második felében.

Név szerint nem említve, de Lukács György marxista filozófustól, a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosától, valamint Ignotus Páltól, a Nyugat című folyóirat főszerkesztőjétől is idézve, Kövér László azt mondta: a szellem ezen és hozzájuk hasonló emberei ágyaztak meg a fizikai erőszaknak. A házelnök szerint az egész Magyarországot túszul ejtő körülbelül ezer embert dühödt keresztényellenesség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és hazug jelszavak alatt az emberek kíméletlen kifosztása jellemezte. A Tanácsköztársaság elnyomó szervezeteinek működését bemutatva, Kövér László arra hívta fel figyelmet, hogy egy balliberális magyarországi történész még 2010-ben is azt írta, hogy a vörösterror progresszív volt és utópista, amely az emberibb világ víziójáért akár konkrét embereket is hajlandó volt feláldozni. Felidézte, hogy a több, mint félezer ismert áldozat emlékét a XX. század második felét uraló kommunista hatalom igyekezett eltörölni vagy befeketíteni. A nemzeti vértanúknak 1934-ben felállított emlékművet a kommunisták 1945-ben lerombolták, majd fél évszázad múltán a posztkommunisták egy, az elődeik által kivégzett kommunista szobrával foglalták el a helyét, mintegy azt üzenve: még a kommunisták által meggyilkolt nemzeti mártír is csak az lehet, aki korábban maga is osztozott a kommunisták bűneiben.

A rendszerváltoztatásból fakadó múlhatatlan erkölcsi adósságunk volt a Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraalkotása és helyreállítása, amely adósságot ma lerovunk

– hangoztatta az Országgyűlés elnöke. Szavai szerint az 1919-ben felszínre tört véres polgárháború más formában – szellemi és politikai küzdelemként – ugyan, de napjainkban is zajlik. A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és – egyelőre még csak a virtuális világban – ott folytatják, ahol a Szamuelyk és Csernyk száz éve abbahagyták. Hangsúlyozta: az 1919-ben gyökerező XXI. századi szellemi és politikai küzdelmeket nem azzal nyerhetjük meg, ha nagyobb ütést mérünk a velünk szemben állókra, mint amekkorát kapunk tőlük.

Magyarország véglegesen csak akkor nyerhet, ha a velünk szemben állók megtapasztalják, hogy a külföldről pénzelt istentelenséggel, hazaárulással és nemzettagadással Magyarországon soha többé nem lehet többséget szerezni

– szögezte le a házelnök. Álláspontja szerint a demokrácia eszközrendszerével meg kell tudni őrizni egy olyan cselekvőképes politikai többséget, amely az istentelenekkel, a hazaárulókkal és a nemzettagadókkal szemben meg tudja védeni önmagát, nemzetét és a hazáját.