POLITIK
Magyarországot száz évvel ezelőtt, 1918 őszétől 1920 nyaráig egy felszámolási kísérlet megbénította, önvédelemre képtelen volt – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke csütörtökön egy budapesti történettudományi konferencián.
Kövér László az Országházban, az 1919 – A nagy szétesés című tanácskozást megnyitó beszédében az első világháború utáni időszakról úgy fogalmazott: „azokban az években bejártuk azt az utat, nemzeti kálváriát, amely az országunk szétdarabolásához vezetett”.
Trianon következményeit sorolva felidézte: „ezen az úton” elveszítettük történelmi területünk kétharmadát, magyar ajkú nemzettársaink egyharmadát, akik idegen államok fennhatósága alatt „jogfosztott, megalázott, alávetett kisebbségi sorba kerültek”.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A politikában és a történettudományban egyaránt vannak megkerülhetetlen kérdések és elodázhatatlan válaszok, „amelyeket egyszer meg kell fogalmazni és ki kell mondani” – vélekedett a házelnök. Ilyen kérdésként fogalmazta, hogy kiket szolgáltak azok a magyar állami vezetők, akik 1918 novemberében lefegyverezték a magyar katonákat. Szintén ilyen kérdésként említette Linder Béla politikai karrierjének „megfejtését”, aki a Károlyi-kormány hadügyminisztereként kijelentette, hogy „soha többé katonát nem akar látni”, majd 1921-ben el akarta szakítani Baranyát Magyarországtól.
A Tanácsköztársaságról szólva kifejtette: száz év távlatából a történettudománynak egyetértésre kellene jutnia abban, hogy 1919 tavaszán államcsíny történt, amelynek eredménye egy külföldről irányított, bolsevik terrorképződmény lett.
A jelenre utalva Kövér László ugyanakkor azt hangoztatta. hogy „mi magyarok jelenleg visszafelé tartunk azon az úton, amelyen száz esztendővel ezelőtt pusztulásba akartak küldeni bennünket”; „erősebbnek bizonyultunk, mint azok, akik le akartak bennünket törölni a térképről”.
Ripost hírek
