„Akkor beszéltünk utoljára..." - társai gyászolják az elhunyt magyar focilegendát

Egy remek újpesti hátvédnégyes második tagja is végleg távozott az élők sorából, Juhász Péter nagypénteken 75 éves korában meghalt.

Főleg a hetvenes években áttörhetetlen gát magasodott az Újpesti Dózsa kapuja előtt a Kolár Endre, Horváth József, Harsányi László, Juhász Péter összetételű kvartett jóvoltából. A nagy négyesből Kolár után sajnos a 24-szeres válogatott balbekk, Juhászt is elvesztettük, 75 éves korában elhunyt.

Harsányi László kiemelkedően gyors, a támadásokhoz gyakran felfutó, kőkemény védőnek írta le Juhászt, aki ha odalépett, ott kő kövön nem maradt.

Bár eredetileg az volt a terve, hogy „beépül” a lila-fehér támadó ötösbe, de a klasszis Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai, Zámbó sor esetében ez lehetetlen volt

– említette Harsányi, aki szerint Juhász később szélsőhátvéddé kiválóan "átképezte" magát.

A felvidéki magyar családba Losoncon született Juhászt 1952-ben, négyéves korában az édesapja az Ipoly jegén a nyakában hozta át Magyarországra. A család előbb Sződligeten, majd Újpesten telepedett le, és bár Juhász a Honvéd-futballt, főként Tichy Lajost kedvelte, ám amikor az MTK, Ferencváros és az Újpesti Dózsa is a kötelékébe hívta, mégis utóbbi klubot választotta, mivel a IV. kerületi Árpád úton lakott.

Példamutató szorgalmával, akaratával tűnt ki

– jellemezte elhunyt csapattársát Dunai Antal olimpiai bajnok újpesti legenda. Ritkaság, de Juhász lila-fehér időszakában soha nem adta alább az első helynél; az első csapattal hét, a tartalékkal három magyar bajnoki címet ünnepelt.

Nem egyszerűen jó, sokkal inkább szuper labdarúgó volt

- jegyezte meg Kű Lajos, a Fradi egykori kiválósága, aki Juhásszal együtt olimpiai ezüstérmet szerzett az 1972-es müncheni olimpián.

Kevésen múlott, hogy aranyérmet szerezzünk. A döntő előtt a lengyelek felajánlották, legyen döntetlen a finálé, mert ez esetben két aranyérmet osztottak volna ki. Mi azonban eldöntöttük, hogy éles meccset játszunk. Péter azon az esős találkozón is rengeteget jött előre a támadásokat segítendő, viszont 1-0-s vezetésünk után kikaptunk 2-1-re. Tavaly decemberben az MLSZ szokásos év végi ünnepségén még beszélgettem vele, nem tűnt betegnek. Nem gondoltam volna, hogy akkor beszélünk utoljára...

Mindennél többet mondó tény: 1972-ben Juhászt választották az év legjobb hazai játékosának. Hogy mennyire kiváló játékosát veszítette el a magyar labdarúgás, arra jelzés: Östreicher Emil, az egykori híres nemzetközi játékos-menedzser felajánlotta Péternek, ha disszidál, FIFA-eltiltását követően a Real Maridhoz viszi. Juhász végül nemet mondott, így kútba esett a nemzetközi karrier.