"Igazi szívbéli barát volt" - Reviczky Gábor a magyar legendára emlékezett

Reviczky Gábor rendszeresen lejárt a Tatabánya kölyök csapatának edzéseire az ötvenes évek végén, majd később ifistaként az Építők csapatát erősítette. Büszkén idézte fel a Borsnak, hogy annak idején, amikor Grosics Gyula a bányászváros kapuját védte, többször is lőhetett kapura edzésen és tréning után az Aranycsapat kapusának.

– emlékezett a tatabányai időkre a Nemzet Művésze. "Ma már tudom. Szerencsére a kapcsolatunk nem csak a gyepre korlátozódott, hiszen élete végéig barátságban voltunk. Gyula fantasztikus ember, igazi szívbéli barát volt."

Reviczky Gábor természetesen figyeli a katari labdarúgó világbajnokság eseményeit, de bevallotta, igazából az egyenes kieséses szakasz érdekli.

– jelentette ki. "Tudom, lehetnek érdekes találkozók a csoportokban is, de engem az egyszeri és megismételhetetlen, a számolgatás mentes meccsek kötnek le. Ezek a mérkőzések hasonlítanak a színházi előadásokhoz, hiszen a színpadon mi is élőben játsszuk a szerepeinket."
Reviczky bevallotta, az egyéniségek, a látványos megoldások, a várható, de kiszámíthatatlan rögtönzések miatt ül le a televízió elé. Nem felejti el soha az 1978-as argentínai tornát, ahol Törőcsik és Nyilasi – amíg a pályán lehettek – kápráztatta el az ellenfelet és a közönséget. 

Reviczky, ha tehetné, évente többször is megnézné az magyarok 1966-os vb-n aratott liverpooli sikerét, a brazilok elleni 3-1-es diadalt. 
Farkas, Mészöly, Bene és a többiek - például a tatabányai Szepesi Guszti, aki leradírozta Garrinchát - csodát tettek. Remélem, a portugálok és az argentinok is hasonlót tesznek. Nem tagadom Messi és Ronaldo miatt nekik drukkolok.

(Pelé üzenete és egy újabb bírói ítélet elhomályosította a franciák és az angolok szárnyalását - napi vb-összefoglaló az Origón)