A balhék vb-je volt a katari, ezek voltak a legdurvábbak

A vasárnap zárult futball-világbajnokságon összesen 172 gól született, ami a legtöbb a foci-vb-k történetében. Sajnos azonban nemcsak ezzel írta be magát Katar a sporttörténelembe, hanem azzal is, hogy a legtöbb haláleset, botrány és korrupciós szál fűződik hozzá. Mutatjuk, mik voltak a legdurvábbak. 

Már a kezdetek előtt kitudódott, hogy 60 országból mintegy félezer fizetett szurkolót verbuváltak, hogy közösségi oldalaikon népszerűsítsék a rendezvényt, de úgy, hogy semmiféle kritikát nem fogalmazhatnak meg az országról, ami pedig köztudottan alulteljesít az emberi jogok terén. Olyannyira, hogy több világsztár – köztük Dua Lipa és Rod Stewart – is visszautasította a fellépést a megnyitó ceremónián a több mint egymillió dolláros gázsi csábereje ellenére.

Az emberi jogsértések elleni tiltakozásul több csapat is szivárványos jelképpel akart kiállni a sokszínűség és az elfogadás mellett, ezt azonban már a vb indulása előtt megtiltotta a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), azonnali sárga lapos figyelmeztetést helyezve kilátásba annak a csapatkapitánynak, aki szivárványos szívvel vagy One Love-felirattal ellátott karszalaggal lép pályára a tornán. Így aztán a tiltakozás más módját választotta a német válogatott, amely befogott szájjal állt a csapatfotóra, az iráni focisták pedig himnuszuk alatt sem nyitották ki a szájukat, így irányítva a figyelmet a saját országukban vérbe fojtott tüntetésekre. 

A The Ugly Game, vagyis A mocskos játék című könyv a labdarúgás történetének legkorruptabb világbajnoki pályázatáról számolt be. Katar úgy nyerte el 2010-ben a rendezési jogot, hogy sem futballtradíciói, sem stadionjai nem voltak. Világos volt tehát, hogy ez lesz minden idők legdrágább vb-je. Becslések szerint a 200 milliárd dollárt (73 ezer milliárd forint) is meghaladja az összköltség, ami akkora összeg, mint a számítógépes iparág teljes éves bevétele. Más megközelítésben Katar többet költött az idei focitornára, mint az elmúlt 21 világbajnokság rendező országai összesen. Márpedig ezt a tömérdek pénzt valamivel vissza kell hozni.

Az szinte már megszokott, hogy a jegyekkel üzérkednek. Az argentin-francia döntőre alapáron is több mint 230 ezer forintba kerültek a belépők, a különféle honlapokon viszont ennek az ötszörösét, vagyis milliós árat is elkértek értük. A jegyek utáni hajsza odáig fajult, hogy a hoppon maradt szurkolók megrohamozták az argentin fociszövetség tisztviselőit elszállásoló elegáns hotelt. Az AFA vezetői ellen már a 2014-es brazíliai vb után is eljárás indult, akkor ugyanis a FIFA-pénztáros és fia személyesen árusították az ingyenjegyeket. 

Összecsapások nemcsak Katarban voltak, hanem a focitornán résztvevő országokban is. Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban jelentős zavargásokra került sor, amiket leginkább a csalódott marokkói drukkerek robbantottak ki, de az „arabok haza!” jelszóval ellenük támadó szélsőséges ultrák is kivették belőle a részüket. A Daily Mail beszámolója szerint egy 14 éves marokkói fiú meg is halt, miután egy autó a tömegen áthajtva elgázolta.

Három újságíró is életét vesztette a meccsek alatt. Az amerikai Grant Wahlról ugyan kiderült, hogy kóros szívbetegsége vitte a halálba, Roger Pearce, az ITV műszaki igazgatója viszont minden előzmény nélkül hunyt el szállodai szobájában, Khalid al-Misslam katari fotós halálokáról pedig semmit sem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy korábban félelmet keltő felvételek járták körbe a világot, az egyik ilyenen például élő adásban fenyegették meg a helyi biztonságiak az egyik dán tévétársaság munkatársát, aki az iráni nők helyzetéért tüntető nők akciójáról akart tudósítani.

Ennél is több halálos áldozatot követeltek maguk a stadionépítések, amelyeken jobbára indiai, pakisztáni, Srí Lanka-i, bangladesi és nepáli vendégmunkások vettek részt. Bár a hivatalos adatok is több száz halálesetet ismernek el, a vb rendezési jogának elnyerése óta eltelt évtizedben állítólag legkevesebb 6500-an haltak bele az életveszélyes és embertelen munkába. Már a focitorna alatt zúzta halálra magát egy Fülöp-szigeteki munkás a szaúdi csapat edzőközpontjának javítása közben, míg a vb utolsó áldozata egy kenyai biztonsági őr, aki a finálénak is otthont adó Luszail Stadion karzatáról zuhant le. 

A hab a tortán a másfél hete kirobbant Katar-gate, amelynek lényege, hogy az öböl menti ország az Európai Parlament gazdasági és politikai döntéseit próbálta befolyásolni úgy, hogy bőröndnyi pénzeket fizetett brüsszeli politikusoknak. Az ügybe máris belebukott a görög szocialisták által delegált EP-alelnök, akinek az otthonában 250 millió forintnyi kenőpénzt találtak a rendőrök a rajtaütés során. Eva Kaili lelepleződése előtt egyébként a munkajogok élharcosának nevezte Katart. Az uniós botrány folyományaként kitiltották az Európai Parlamentből a katari illetékeseket és leállították a katariak könnyített vízumhoz jutását. Válaszul Katar arra figyelmeztette az EU-t, hogy a diszkriminatív lépéseket igencsak megbánhatják, mert az orosz gázcsapok után a katariakat is simán elzárhatják.