tóth gabi
Nagy Tímea először félt Udvarhelyi Gábortól.
Betölthetetlen űrt hagyott maga után Udvarhelyi Gábor, a vívótermek legendája 69 évesen hunyt el. A kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívót, Nagy Tímeát is a Mester segítette az olimpiai dobogó legfelső fokára. Amikor először találkozott Udvarhelyivel, amint az Tímea elmesélte, bizony meg volt illetődve, hiszen hallott már a trénerről.
- Féltem a kemény, megalkuvást nem ismerő, állandóan csak parancsoló, felszólító módban utasító embertől. Féltem, mert nem ismertem – mondta elcsukló hangon a Borsnak Nagy Tímea, amikor beszélni kezdett.
Nem akarok emlékezni rá – mondta a sírással küszködve – mert ő velem marad mindörökké.
Timi életének egyik meghatározó élménye volt, amikor az atlantai olimpián – esélyesként csak ötödik lett – Udvarhely Gábor, tőle szokatlan módon, csendesen csak annyit mondott neki, ha akarja, továbbra is a mestere marad.
"Neki köszönhetem, hogy az olimpiai kudarc után talpra álltam és négy év múlva aranyérmet nyertem. A Mester nagyon tudott valamit, amit senki más nem tud a pást mellett. Szinte soha nem mosolygott, úgy tűnt, mindig, mindenkire haragszik. Pedig, ötletekkel állt elő nap mint nap, amelyektől a tanítványai szárnyakat kaptak. Boldog vagyok, hogy a tanítványa lehettem a Mesternek."
Nagy Tímea elmondta, ahogy teltek az évek, egyre többször rájött, hogy őt bizony egyesek sokszor becsapták. Egy valaki soha sem. Udvarhelyi Gábor!
"Mindig az igazat mondta, még akkor is, ha az fájhatott akkor. Nem csak én mondom, hogy a világ legegyenesebb embere volt, az összes tanítványa megerősítheti az állításomat. Többször is beszélgettünk már róla, állíthatom nincs harag, nincs tüske egyikünk szívében sem. Persze, akadtak gondok közte és a tanítványok között, ez nem titok. De, ha valaki hátat is fordított neki, akkor is megvédte a versenyzőt, a tanítványt."
Udvarhelyi Gábor 1989-től már a férfi párbajtőr-válogatott mellett dolgozott vezetőedzőként. Ő állt a pást végében, amikor Nagy Tímea az első olimpiai bajnoki címét szerezte 2000-ben, Sydneyben, de ő volt a szakvezetője a 2001-ben és 2013-ban világbajnok férfi párbajtőrcsapatnak is.
Apámként siratom! Nekem nem Fouché volt, hanem Mester, nagy mester!
- búcsúzott könnyek között az olimpiai, világ – és Európa-bajnok vívónő.