tóth gabi
Az egykori sportolót már nem tudják meggyógyítani orvosai, de rengeteg szeretet kap a nehéz időkben.
A kilencszeres világ-, háromszoros Európa-bajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes kenusnál, Wichmann Tamásnál 2017 őszén fedeztek fel rákot az orvosok. A gyilkos kór több szervét is megtámadta, eddig összesen 38 kemoterápiás kezelésen esett át. Mára azonban beletörődött, hogy az orvosok nem tudnak segíteni rajta.
„Csodák léteznek, de nem az esetemben, a gyógyulásom esélye nulla. Bármennyire is szeretném, nem tudnak meggyógyítani, csupán az életminőségemen lehet javítani” – nyilatkozta a Blikknek Wichmann.
„Amit lehet, megteszek. Nagyon sok gyógyszert szedek. Amikor szükséges, vizsgálatra is megyek. Most már csak azt szeretném, minél szebb legyen a hátralévő időm” – árulta el a csontsoványra fogyott korábbi sportember.
Családtagjai, szerettei mellette állnak, mindez rengeteget jelent neki. „Nagy támogatást kapok a családomtól. A szeretteim nélkül nehezebb lenne minden. A fiaméknál karácsonyoztunk, csodálatos volt, nagyon sok energiát adott. Hat unokám van, tőlük is rengeteg szeretetet kapok, imádom őket. A gyermekmentő szolgálatnak segítek, amikor csak tudok. Emellett a hazai kajak-kenu szövetség mindig meghív a rendezvényeire, amelyekre örömmel megyek el. A nyáron ellátogattam a szegedi világbajnokságra, jó volt szurkolni a magyar versenyzőknek. Emellett persze a családommal töltöm az időm nagy részét, mindig szervezünk programot.”
Nemcsak a családtagjai, de a barátai, a versenyzőtársai, az egykori tanítványai is segítik, amiben csak lehet.
„Rengeteg szeretetet kapok, ami nagyon jólesik. Elmondani sem tudom, hogy ebben a nehéz helyzetben ez milyen sokat jelent” – fogalmazott.
Wichmann Tamásról készült egy dokumentumfilm is, a Magyar lapát című alkotást az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be. A telt házas előadáson a több mint 300 vendég, a sportág legkiemelkedőbb versenyzői és edzői hosszú percekig állva tapsolták a súlyos betegséggel harcoló ikont, akit mindez rendkívül meghatott. Háláját fejezte ki a sorsnak, hogy elköszönhetett a barátaitól.