Interjú a világbajnokkal, ezeket biztos nem tudtad az új magyar kedvencről

A 29 éves klasszis a magyar atlétika első világbajnoki címét szerezte meg Birminghamben azzal, hogy megnyerte a súlylökést. A %RIPOST%-ot beavatta a részletekbe.   

%RIPOST% Már elhiszi, hogy nyert?

Márton Anita: Igen, végre leülepedtek a dolgok, az érzések. Sikerült újra átélni az egészet, és az is sokat segített, hogy megkaptam az érmet.

%RIPOST% Az utolsó dobásának már nem volt tétje, de azt mondta, mégis remegett a lába.

M. A.: Elképesztően izgatott, feldobott állapotban voltam, hiszen az utolsó kísérletre már úgy álltam be a körbe, hogy világbajnok vagyok. Egy jutalomlökésem maradt, és valóban remegni kezdett a lábam. Kihagyhattam volna a dobást, mert tényleg nem volt tétje, de meg sem fordult a fejemben.

%RIPOST% A súlylökésben egy két másodperces mozdulatsorban kell mindennek egyszerre klappolnia. Mennyit kell dolgozni ezért a "röpke" mozdulatért?

M. A.: Én 14 évet dolgoztam ezért az aranyéremért, hogy minél jobb legyen a technikám, minél tökéletesebb legyen a mozgás. Naponta két edzés, öt-hat órányi munka. Nem csak azzal a foglalkozom, hogy beállok a körbe és lökök. Sok erősítő edzésem van, rengeteget futunk, szökdelünk, változatos, sok rétű edzéseim vannak.

%RIPOST% Ennyi edzés és versenyek mellett, mennyi ideje jut a párjára, a családjára?

M. A.: Ahogy mindenki másnak belefér, hogy a munka mellett háziasszony is, én két edzés között foglalkozom a háztartással, a főzéssel, a ház körüli teendőkkel. Próbálok mindent besuvasztani, de nem egyszerű, mert sokszor el kell utaznom. Illetve ha hazaérek, akkor a nyakamba szakad minden. De szerencsém van, mert sokat segít a párom és a családom.

%RIPOST% A párja, aki nemrégiben megkérte a kezét…

M. A.: Igen, Zsolttal már tíz éve ismerjük egymást, és nyolc éve élünk együtt. Októberre tervezzük az esküvőt.

%RIPOST% Kiegészítő sportként a súlyemeléssel és a diszkoszvetéssel is foglalkozik. Ezekben is többszörös magyar bajnok.

M. A.: A súlyemelés szerves része az edzéseknek, erősítésként heti háromszor csinálom. Egészen 23 éves koromig párhuzamosan műveltem a két dobószámot, a diszkoszt és a súlylökést. Nem sokban különbözik a két sportág.

%RIPOST% Gyerekkorában volt bármi jele annak, hogy ekkora sikereket érhet el?

M. A.: Mindig is az egyéni sportágat szerettem, mozgékony kislány voltam, több sportágat kipróbáltam, végül az atlétika volt, ahol megragadtam. Az elejétől kezdve jöttek a sikerélmények, látszott, hogy érdemes komolyabban foglalkoznom a dobóatlétikával. Persze világbajnoki címre nem gondoltam.