Itt az első siker! Olimpikonjaink már magasan verik a németeket

Még hogy csak a részvétel a fontos? A németek világbajnok úszója, Marco Koch szerint legalább egymillió eurós pénzjutalmat érdemelnének az államtól az olimpia aranyérmesei.

„Ez ösztönzés lenne a gyerekeknek, hogy ne csak focizni menjenek gyűjteni a milliókat, hanem más sportágakba is.

Vicc, amennyit mi kapunk

- utalt Gyurta Dániel nagy vetélytársa a német olimpiai bajnokoknak járó 20 ezer euróra.

Való igaz, ők hagyományosan viszonylag kevés pénzzel jutalmazzák a legjobbjaikat. Nem véletlenül:

„Nem az a feladatunk, hogy úgy jutalmazzuk a sikeres sportolókat, hogy fiatalemberként már nyugdíjba is vonulhassanak”

- indokolt Michael Ilgner, a prémiumot álló Német Sportsegély vezetője.

A fenti német summa alig több mint 6 millió forinttal ér fel, míg a magyarok például csaknem hatszor annyit, 35 milliót kapnak (az ezüst 25, a bronz 20 milliót ér egyéni versenyzőinknek, de még a hetediknek, nyolcadiknak is jár 4, illetve 2 millió).

Ezzel egyébként a kifejezetten jól fizető országok közé tartozunk, de messze nem csúcstartónak! A legtöbb pénzzel Indonézia motiválja a sportolóit: náluk 107 millió forintnak megfelelő pénzhegyet ér egy riói arany. Ráadásul a bajnokok életük végéig havi 430 ezer forintnyi apanázst kapnak.

„Reméljük, ezzel a díjazással is ösztönözzük a sportolóinkat”

- indokolt Imam Nahrawi sportminiszter, aki főleg tollaslabdában, súlyemelésben és íjászatban várhat dobogós helyezéseket.

Ehhez képest a házigazda braziloknál csak akkor jár az aranyérmeseknek beígért 3 millió forintnyi prémium, ha lefotózzák őket egy szponzor borotvájával.

A legsikeresebb magyar olimpikonoknak és edzőiknek egyébként (az 1976-os montreali fiaskó, „csak” négy arany után) először 1980-ban, Moszkvában járt fix honorárium. Ezt pártutasításra, az esélyeket számítva kifizették 1984-ben is, amikor a szovjet blokk országainak bojkottja miatt sportolóink el sem indulhattak.